Nagyberekszó, a Temesvárt Zsombolyával összekötő útvonalon Temesvártól Szakálháza után a második falu. Közigazgatásilag Szakálháza községhez tartozik. Lakosainak a száma 2002-ben közel másfélezer volt, a nagy többséget adó románság mellett jelentősebbnek mondható a szerb kisebbség.
Nagyszentmiklós (románul Sânnicolau Mare, németül Groß- sanktnikolaus) bánsági (egykor Torontál vármegyei, ma Temes megyei), a határ közelsége miatt igen dinamikusan fejlődő kisváros.
Temes megye nyugati csücskében, az Aranka folyó mellett terül el, Temesvártól 64 km-re, közel a magyar határhoz, mérsékelten kontinentális éghajlatú, jellegzetesen alföldi település. A XIX. sz.
Az első hegyi vasút
A vasutat az OÁVT (Osztrák Állami Vasúttársaság) építette Karasjeszenő-Oravicza-Anina között. A Karasjeszenő-Oravicza szakaszt 1856. november 1-én helyezik üzembe. Az oravicza-Anina szakaszt 1863. december 15-én helyezik üzembe. A vonal kapcsolódik a Temesvár-Báziás vonalhoz, bár a Temesvár alatti szakaszok később készülnek el.
Oravicabánya (Oravica, románul Oraviţa, németül Orawitz vagy Orawitza) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.
Temesvártól 111 km-re délkeletre, a Szörényi-érchegység nyugati lábánál fekszik. Az egykori Németoravica 3,5–4 km hosszan kanyarog egy erdővel szegélyezett völgyben, Románoravica a völgy lábánál, a síkságon helyezkedik el.
Orsova városa a Cserna Dunába ömlő feldúzasztott öböl szerű torkolatánál a Duna bal partján fekszik. A közel 13 000 lakosú várost 1966 – 1971 között építették a régi Orsovától magasabban, mivel a Duna vize az 1972 –ben átadott vízerőmű miatt megemelkedett, elöntve a régi várost is.
Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek lakosainak száma 823 fő, szinte valamennyien magyarok, állattartással, gabona és zöldségtermeléssel foglalkoznak.
Ötvösd, románul Otveşti – kicsi falu Temesvártól 25 km-re. Az egykori buziásfürdői járásban lévő községnek 1914-ben 110 háza volt és 816 lakosa, akik legnagyobbrészt magyarok és római katolikusok voltak. A községközpont Törökszákos. A 2002- es népszámláláskor 280 lakója volt, közülük 230 magyar.
Rékás, románul Recaş, németül Rekasch, városka Temesvártól 20 kilométerre, Lugos felé. Az egykori Temes-Rékás – nagyközség Temes vármegye rékási járásban, a járási szolgabírói hivatal székhelye, (1891) 3637 német és szerb lakossal, járásbírósággal; van vasúti állomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára. (Forrás Pallas Nagylexikon.
Resicabánya (románul Reşiţa, németül Reschitza) város Romániában Krassó-Szörény megyében.
Temesvártól 106 km-re délkeletre a Berzava partján fekszik. Bralova, Domány, Monyó, Kölnök, Krassócser, Kuptorja és Secu tartozik hozzá.
Nevének eredete
Neve a délszláv recsica (= folyócska) főnévből ered.
