Nevét onnan kapta, hogy építtetője az Aporok őse a hagyomány szerint a pogányok legyőzése után ide vonult vissza az ősi isteneket imádni. Vára a hagyomány szerint már Szent István idejében állt, de először csak 1360-ban említik. A várat valószínűleg az Apor család építtette a 13. században. A székelyek két ízben is elűzték a tatárokat falai alól.
(1910-ig Rozsnyó) Erdély legdélebbi szász települése volt.Fekvése: Brassótól 15 km-re délnyugatra, a Vidombák patak partján, a Törcsvári-szoros bejáratánál fekszik.
Történelme: Várát egyes vélemények szerint a Német Lovagrend építette 1215 körül, mások az első, 1241–42-es tatár betörés utánra teszik építését.
A Belis tó az Erdélyi Szigethegység legnagyobb vízgyűjtő tava, 1350 m magasan található.
A helyi anyagok felhasználásával 1978-ben épült völgyzáró gát a Melegszamos vizét tartja vissza, 225 millió köbméter víz tárolására képes.
A gát magassága 92 m, szélessége 400 m, a tó hossza 17,3 km a vízfelület 826 hektárnyi. Alatta nyugszik a hajdani Béles település.
Brassó (románul Braşov, németül Kronstad )1950 - 1960 a város neve Oraşul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt.Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá.Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Fekvése: Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban, a Barcasági-medencében fekszik, a Cenk hegy lábánál.
A Görgényi havasok egyik legszebb kilátója a Bucsin tető. A Bucsin tető 1287 m magasan emelkedik a Gyergyói medence Nyugati határában. Erre vezet a medencéből az egyik kijáró, maga a Bucsin tető, más néven a Bucsin hágó, a kapu. A fenyvesekkel borított nyergen kis üdülőtelep alakult itt ki.
A déva környéki csángók legjelentősebb települése ( 60 % - ban magyar nemzetiségüek lakják). A csángók Bukovinából telepedtek ide 1911 –ben. Látnivalók :a csángó magyarok főutcája, a nyílegyenes ”Coloniei” (Bukovina) utca, itt most is nagyrészben magyarok laknak. Falumúzeum ( Coloniei u. 74) – a kulcs a 78 -as számú házba van
A csíksomlyói kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.
Története: A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort.
Hargita megye székhelye, 1971-óta municípium (megyei jogú város). 2002-ben 41 852 lakosából 34 217 magyar és 7234 román volt.
Fekvése: A város a Csíki-medence középső részén, Brassótól 100 km-re északra, valamint Székelyudvarhelytől 52 km-re keletre, az Olt bal oldali teraszain a Nagy-Somlyó (1033 m) lábánál fekszik. A város területén kilenc borvízforrás található.
