Egykor Fogaras vármegye névadója és székhelye.
Fekvése: Brassótól 67 km-re nyugatra, Nagyszebentől 76 km-re keletre az Olt bal partján
Történelme: A tatárok által kipusztított magyarság helyébe a 13. századtól román telepesek özönlötték el.1291-ben Fogros néven említik. Várát 1310-ben Apor László építtette.A 14.
A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok hegyláncolatának kelet felől második tagja, az erdélyi Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége.
Fekvése: Északon a Fogarasi-medencével határos, amelyen átfolyik az Olt, nyugaton az Olt völgyével és a Vöröstorony-szorossal, délen a Cozia- és a Jézer-hegységgel, keleten a Bucses valamint a Királykő-hegység.
Fekvése: Gyergyószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra a Szármány-hegy déli oldalán fekszik, 770 méter tengerszint feletti magasságban.
Nevének eredete: Nevét valószínűleg az egykor Szár-hegynek is nevezett hegyről kapta.
Története: A legelső írásos adatok a faluról az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékben találhatók. A Szárhegy nevet a 15. század okleveleiben használták először.
Az egykori Gyergyószék központja, kb. 59 km-re Csíkszeredától a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Piricske tető (1545 m) határolja.
Története: Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott.
A tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája.
Kolozsvártól 48 km-re délnyugatra a Gyalui-havasokban fekszik.
Egy magyar szempontból emlékezetes esemény fűződik a településhez. Határában a Fântânel-fennsíkon esett el honvéd szabadcsapata élén 1849. július 5-én Vasvári Pál, a Pilvax-kör vezéralakja, a márciusi ifjak egyike. A falunak 1910-ben 2202, túlnyomórészt román lakosa volt.
Fekvése: A Nyugati-Zsil völgyében, Petrozsénytől 25 km-re nyugat–délnyugatra, a Retyezát és a Vulkán-hegység lábánál fekszik.
Nevének eredete: Két település, Hobiceny és Urikány egybeolvadásából keletkezett. Mindkettő egy-egy Hátszeg vidéki falu, Hobica és Urik nevét őrzi, állandó lakossággal települtek volna be.
