Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra. Nyugat-Románia kevés tömbmagyar területeinek egyike, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője.
Nevét a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta.
Kenyérmező nagy kiterjedésű mező, amely Szászsebes és Szászváros között van, a Kudzsiri havasok és a Maros között. Neve a Kudzsiri-patak régi Kenyér nevéről jön.
A vidéken régen szászok is éltek, ma már leginkább románok lakják.
Története: Első bányáját csak 1980-ban nyitották meg. 1987-ben, miután a falu alatt szénmezőre bukkantak, elhatározták és el is kezdték a település lerombolását, lakóit pedig egy félkész urikányi blokkházba telepítették át. A bányászat 1998-ig folytatódott.
Remekmű a sasfészekben.
A kisdisznódi templomot 1233-ban említik először, amely a 70 métermagas földhalom tetején, a Várdombon található. A templom várfala a 13. században épült. A faluban található múzeum gyűjteményében bútorokat, kerámiát, szőtteseket csodálhat meg az idelátogató, és ezáltal ízelítőt kap az egykori helyi életforma sajátosságairól.
A Kendeffy család ősi fészke, a Hátszegi-medencében található, Malomvíz (Râu de Mori) községtől 2.5 km távolságban. A vár 726 méter magaságban található.
Története: A Kende, majd Kendeffy nevű hátszegi főúri család a maga védelmére építette a várat. A 14. század második felében már állt a lakótorony, mely a vár magját képezte. 1519-ben várként (castrum) említik.
Erdély történelmi és kulturális központja valamint legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye.
Fekvése: Nagyváradtól 152 km-re délkeletre a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el.
A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja.
Fekvése: A falu Székelyudvarhelytől 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében fekszik.
Nevének jelentése: Neve valószínűleg a magyar korom szó -d képzős alakja. A falun átfolyó Korond-patak neve is régen Korom-patak lehetett.
