Fekvése: Kalotaszeg szivében, Bánffyhunyadtól 6 km-re keletre fekszik.
Nevének eredete: A Sebes-Körös forrásáról nevezték el, amely itt ered a Körös Forrása Csárda mögött.
Látnivalók:
Körösfői templom: A négy fiatornyas református templom 1764-ben épült, középkori templom alapokra. Ekkor készült kazettás mennyezete is, melyet nagy részben Umling Lőrinc festett.
Fekvése: A megye déli részén, Petrozsénytól 20 km-re, Dévától pedig 110 km-re helyezkedik el, a Román Zsil folyó partján.
Története: 1970 augusztus 2.-án a helyi bányászok felkelését a kommunista, kizsákmányoló rezsim ellen, a hatóságok gyorsan leverték, sokakat ítélve börtönbüntetésre vagy kényszermunkára.
1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le 200 székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen („madéfalvi veszedelem”). 1905. október 8-án avatták fel az emlékművet Köllő Miklós alkotását, a helyén egykor állt sírkereszt a csíkszentmihályi templom kertjében áll.
Gyulafehérvártól 11 km-re északnyugatra fekszik.
Története: 1206-ban Chrapundorf néven említik először. Az erődített református templomot a régi gótikus templom helyébe 1781-ben építették, 1849-ben a románok a falut elpusztították, 200 lakos tömegsírja a katolikus iskola kertjében van. Itt élt és alkotott Bod Péter református lelkész író, irodalomtörténész és itt halt meg 1769.
A térség legnagyobb búcsú helye Aradtól csupán 30 km –re, keletre a Maros völgyében található Máriaradna. Közigazgatásilag Lippa város részét képező római – katolikus búcsúhely könnyen megközelìthető mivel a Nagylak – Arad – Déva főút mentén található.
Az Aradtól nyugatra 130 km távolságra, a Maros völgyében fekvő település arról hìres hogy, itt született 1580 –ban Bethlen Gábor, Erdély dicső fejedelme. A szülőház a település végén a főút melett található, jó állapotban, állandó kiállìtással, a bal oldali homlokzaton emléktáblával várja a látogatókat. A szülőházat a dévai Szent Ferenc Alapìtvány gondozza.
Az első település, amelyet ténylegesen a mai Marosvásárhely elődjének tekinthetünk, a 11. században alakult ki. Az első birói kiváltságot Mátyás király ajándékozta a városnak 1470-ben, majd ezt 1482-ben egy vásáros kiváltság is követte. 1849. július 30-án innen indult Petőfi és Bem a segesvári csatába.
