A borvíz a szénsavat tartalmazó, többnyire savanykás forrásvíz erdélyi neve. A borvíz rendszerint nátrium-karbonátot tartalmaz. A forrás neve borkút. Nevét onnan kapta, hogy savanykás íze a borra emlékeztet.

A borvíz neve a Felvidéken csevice, a Dunántúlon savanyúvíz.

Második éve tartják meg a Kovászna megyei Aquariust, a borvíz ünnepét, 2007-ben Mikóújfaluban, 2008-ban Sugásfürdőn kerül sor a rendezvényre.

A borvíz-kutakra a XIX. a borvíz fuvarozása mindig jövedelmező vállalkozás volt a térségben. A múlt században nemzetközi kiállításokon is díjazták például a borszéki ásványvizet: 1873-ban Bécsben aranyérmet, 1878-ban Párizsban, majd 1885-ben Budapesten ezüstérmet nyert.

Székelyföldön található Románia ásványvízkészletének jelentős hányada, a források száma kétezer fölött van (Hargita megyében több mint 1000 forrás van). A mintegy 30 romániai ásványvíz-palackozó üzem fele a székelyföldi Hargita megyében működik. Így is azonban a kitermelhető vízmennyiségnek csupán 14(!) százalékát palackozzák.

Sajnos ma már az ásványvíz palackozó vállalatok a források magyar nevét már nem tüntetik föl, pedig ezt ma már senki sem tiltja. Így a kutak történelmi nevei ma már a nem helyi ember számára nem azonosíthatóak