Vasúti csomópont, 1866-ban szentesi, hódmezővásárhelyi és csongrádi kubikusok munkájával kiépült az ún. déli vasút (Első Erdélyi Vasút) Dévától idáig tartó szakasza. Ekkor épült a későbbi település első épülete, a ma is álló állomás. Eleve vasúti csomópontnak szánták. 1868-ban nyitották meg a vasutat a forgalom előtt. 1869-ben megkezdték a vasúti műhelyek építését és felépítették a 16 házból álló ún. Kis Kolóniát. 1870-ben adták át a Petrozsényig vezető vasútvonalat, amely jelentőségét a zsil-völgyi szénbányászat fellendülésének köszönhette. 1883-ra elkészült a vajdahunyadi szárnyvonal is.
1900-ban az addigi Piskitelep megkapta Piski nevét, Piskit pedig Ópiskivé nevezték át
Lakóinak többsége a II. világháborúig a vasútnál, a vasúti műhelyekben és a rendezőpályaudvaron dolgozott. Zömük kezdetben német, cseh és olasz anyanyelvű volt, később az első lakosok elmagyarosodásával és újak beáramlásával túlnyomóan magyar többségűvé vált.
Trianon után lakosságának többsége hamar lecserélődött, a magyar vasúti alkalmazottakat románok váltották fel. Egyoldalú közlekedési csomópont jellege a II. világháború után szűnt meg, amikor megalapították a ma (2008) 540 főt foglalkoztató márványfeldolgozó üzemének elődjét.
1910-ben 3099 lakosából 2810 volt magyar, 133 román, 126 német és 20 szlovák anyanyelvű.
2002-ben 11 354 lakosából 10 786 volt román, 395 magyar, 84 német
A piski csata Bem József erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja volt. A Sztrigy folyó stratégiai jelentőségre szert tett hídjának a birtoklásáért folyt a harc 1849. február 9-én Bem és Puchner Antal Szaniszló seregei között.
„Ha elvész a híd, elvész Erdély.” – mondta Bem József
Az ütközet már 6 óra előtt elkezdődött ,ekkor dördültek el az első ágyúlövések. Hamarosan megkezdődött az egész vonalon a harc. 9 óra tájban indult meg az ellenséges gyalogság a 40 méteres híd ellen (a hidat Kemény Farkas katonái védték). A 11. honvédegységet leszorították a hídról. Majd a magyar csapatok szuronyrohamot indítottak a visszafoglalására. Ebbe a kavarodásba érkezett Czetz ezredes csapataival. Czetz a magyar ágyúk előnyös felállításával foglalatoskodott. Ezután a átcsoportosított lövegek tüzet nyitottak, majd a meglepett osztrákok hátrálni kezdtek. Ebben a pillanatban érkezett Bem tábornok a csatatérre. Amikor látta a csapatai sikerét, parancsot adott a 11. és 55. zászlóaljnak ,hogy foglalják el a Piski magaslatokat. A császáriak ekkor már az egész frontvonalon visszavonulóban voltak a Piski mögötti magaslatokra. Az ellenséget üldöző magyar csapatok centrumában a Mátyás-huszárok támadták az ellenséges lovasságot, de hirtelen megtorpantak amikor császári vadászok rejtekhelyeikből tüzet nyitottak rájuk. A huszárok meghátráltak és a mögöttük előnyomuló bihari lovasok is így tettek. Eközben az 55. zászlóaljnak elfogyott a lőszere, és amikor észrevették, hogy a bajtársaik visszavonulnak ők is meghátráltak. Puchner ezt látva ellentámadást indított. Bem megdöbbent, hogy már győztesnek hitt ütközet visszájára fordult. De Bem fel volt készülve és a híd mögött felállított két székely zászlóalja és szakasz lovassága útját állta a menekülőknek, majd fél óra alatt ismét csatarendbe állította őket. A császáriak igen meglepődtek amikor egy előnyösen felállított csapattal találták magukat szemben a híd túloldalán. A harc ismét fellángolt, de a császáriak nem tudtak nagyobb kárt tenni a magyar csatarendben, így a ütközetet a erdélyi magyar csapatok nyerték.
Az Arborétum: 67 hektár alapterületen fekszik, bár külső része inkább a Maros ártéri erdejének tekinthető. A 18. század második harmadában kezdte kialakítani Gyulay Ferenc. Erdélyben itt ültettek először akácot. A jellegzetes angolparkról rajongással írt Kazinczy Ferenc, aki 1816-ban a család vendége volt. A Kuun család után 1918-ig Fáy Béla, a két világháború között Ocskay István volt a park birtokosa, aki újabb fajokkal gazdagította. 250 európai, ázsiai és észak-amerikai fa- és cserjefaj található meg benne. A város felőli fronton áll az eredetileg 1700 körül épített, mai formájában klasszicista stílusú Gyulay-kastély. Kazinczy kedvenc helyén emlékkövet találunk. Az arborétum naponta reggel nyolc és este nyolc óra között látogatható.
