Nagyenyed


Nagyenyed

A középkorban fontos kereskedő település számos országgyűlés szinhelye volt. A település fontossága nagyott nőt amikor 1662 –ben Gyulafehérvárról ideköltöztették az akkori Erdély legjelentősebb oktatási intézményét, a Bethlen Kollégiumot.

1704 –ben a Rákóczi - szabadságharc idején a labanc seregek támadtak a városra, de a dìcső kollégium diákjai szembeszáltak velük, erről az eseményről ir Jókai Mór ”A nagyenyedi két füzfa“ cìmü nagysikerü regényében.

Az 1848 – 1849-es szabadságharc ideje alatt a Habsburgok oldalán harcoló román nemzetiségű mócok égették fel a várost.

Látnivalók:

Bethlen Gábor Református Kollégium:

Az egyháznak 2004 –ben visszaadott kollégiumot a török támadások miatt költöztette ide 1662 –ben Gyulafehérvárról Apafi Mihály erdélyi fejedelem.

A kollégium diákja illetve tanára volt számos erdélyi kiválóság mind például: Pápai Páriz Ferenc, az első magyarul irt orvosi könyv szerzője; Apácai Csere János, pedagogus; diákjai pedig Kemény Zsigmond iró, politikus; Kőrősi Csoma Sándor, utazó; Barabás Miklós, festő; Bolyai Farkas matematikus; Szenczi M. Albert református lelkész és nyelvtudós; Áprély Lajos költő; Tótfalusi K. Miklós nyomdász és betümetsző; illetve Sűtő András iró.

A jelenlegi épületet a XIX –dik században épìtették, mivel a szabadságharc alatt az előző épület megsemisült. A kollégium belső udvarán található az iskola alapìtójának, Bethlen Gábornak szép szecesziós szobra, valamint a hìres tanárok és hajdani diákok névsora. Az első emeleten található egy nagyon érdekes Természettudományi Múzeum. A Kollégium másik büszkesége a 60.000 kötettel büszkélkedő könyvtár.

Az enyedi diákok emlékműve:

A kollégium utcájának végében lévő kis park közepén található. Az emlékmű a labancokkal szembeszálló bátor enyedi diákoknak állit emléket.

Református vártemplom: az enyedi vár udvarán található, a 15. századból való, a 18. századba átalakították barokk stílusba. A templom karzatán ültek és ülnek a Bethlen Kollégium diákjai.

A várfal külső felén, a főbejárattól jobbra egy emléktábla található (MDCCCXLIX Január 8.) amely jelzi azt a helyet ahol annak a 600 enyedi polgárnak van a tömegsírja akiket a szabadságharc alatt a Habsburgok álltal felbérelt mócok mészároltak le. Minden évben a város magyar lakossága megkoszorúzza az emléktáblát.

Evangélikus templom: szintén a várban található és a városba maradt kevés német evangélikus használja, a város alapítóinak leszármazottai.

 


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. január 7. Szerkesztette: Balázs István László
Nézettség: 1,553 Kategória: Erdély
Előző cikk: Nagydisznód Következő cikk: Nagyhagymás Nemzeti Park


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: