Községközpont Nagyvárad és Kolozsvár között, Nagyváradtól 51 km-re. A település 280-370 m-es tengerszint feletti magasságon, a Király-erdő mészkőtömbjeinek lábainál fekszik.

Történelme:

A Sebes-Körös révi völgye volt az egyetlen könnyen járható kapu Erdély és az Alföld között.

Tutajokon szállították az árut (főleg sót) Nagyvárad és Pest-Buda felé, hogy aztán a kereskedők eladják vagy másra cseréljék. A hosszú út mentén vámszedőközpontok épültek, egyikük éppen a Révi-szorosban. A tutajok a ma Tündérvárnak nevezett részen kötöttek ki – amely lényegében a sziklafalba épült erős torony –, míg a vámot rendezték. 1773-ban az összeírás szerint még magyarok laktak itt túlsúlyban, ma a község lakosságának 19,8%-a vallja magát magyarnak.

az 1800-as évek elején gróf Zichy Domokos birtoka volt.

Látnivalói:

Zichy Ödön-cseppkőbarlang:

A barlangot 1903-ban tárták fel, a feltárást Veress István révi református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelvigyázó, Csák Andor és a magyar turizmus atyjaként is emlegetett Czárán Gyula kezdték.

A feltárt barlang ünnepélyes felavatására 1905. augusztus 27-én került sor, Zichy Ödönről nevezték el, aki itt a Sebes-Körös felett egy hidat, és a barlang közelében egy vasúti megállót is építtetett, hogy a csepkőbarlang a látogatók által jobban megközelíthető legyen.

Hossza 2,7 kilométer, ebből 680 méter látogatható. Három fő járata van, az egyikben barlangi medve csontjait találták meg.

Észak-Erdély visszacsatolása után azonban 1941 –ben az Erdélyi Kárpát Egyesület jelentős helyreállítási munkákba kezdett, amelyek során új fahíd is épült, hogy a barlang könnyebben

1942-ben a barlangban határsértést követett el egy kutatócsoport, ugyanis abban az időben a magyar-román határ a második bécsi döntés értelmében a barlang felett húzódott.

Fazekasság: A révi fazekasság kialakulását valószínűleg a környék gazdag agyagtelepei segítették elő, melyeknek jellegzetes fehér agyaga állítások szerint Európa területén csak itt található meg. Az itteni fazekasságról az első írásos adatok a 18. századból valók.

A révi fazekasok edényei eleinte fekete-fehér színezésűek voltak, de mostanra már mázas edényeket is készítenek. Az itteni fazekasok főleg használati tárgyakat készítenek, mint például a tejes csupor, káposztásfazék, korsó, tejescsupor és más használati tárgyak.