Fekvése: Vulkán közvetlen közelében fekszik.

Történelme: A település fejlődése 1890-ben kezdődött, amikor a Brassói Bánya és Kohómű Rt. megnyitotta az aninószai barnakőszénbányát. A bányafa szállítására 1892-ben 4200 méteres kötélvasutat építettek Petrozsényig. A vállalat csődje után a bányát 1894-ben a Salgótarján–Rimamurányi Rt. vásárolta meg.

1900-ban megépült a Piscu bánya bányavasútja. 1908-ban üzembe helyezték az első aknafúró gépet és 1909-ben bevezették a biztonsági benzinlámpák használatát. 1914-ben megépült az Aninószát Petrozsénnyal összekötő második, 1931-ben pedig a Petrillára vezető drótkötélpálya.

A település kizárólagos gazdasági ágazatát jelentő szénbányászat az 1970-es években jutott csúcspontjára, amikor évi több mint egymillió tonna kőszenet termeltek ki. Ezután a bánya folyamatosan hanyatlott, míg 2006-ban bezárták.

Népessége:

1910-ben 1878 lakosából 951 volt magyar, 676 román, 172 német és 79 egyéb nemzetiségű.

2002-ben 3120 lakosából 2870 volt román, 203 magyar és 42 cigány nemzetiségű.