A vadregényes Vaskapu
Kevés ilyen varázslatos helye van Európának mint az Al-Duna vidéke. Orsovát elhagyva az 57 –es úton kell elindulni Új Moldova felé. Kezdetben a Dunátol távol haladunk, majd ismét a Dunához visz le az út ami melett fogunk haladni szinte végig. Sajnos a Duna már lassan hömpölyög nem zuhatagos, vad mint ahogy azt Jókai megírta az Arany Emberben. Az itt megépített Széchenyi út nagyrésze is már a múlté, hiszen a Duna dúzasztása miatt kb 30 – 40 méterre a Duna alá került. Csupán egy kisebb szakasza maradt a Duna vize fölött Lászlóvár közelébe.
A Duna két oldalán meredek hegyoldal húzodik kanyargós úttal. A túloldal az már Szerbia, de jól kivehetők az alagutak és a közlekedő autók. A folyó a Nagy – kazán térségében a legkeskenyebb, csupán 150 méter. Itt a sziklafal 200 – 300 méterrel tornyosul a Duna fölé. A Kis Kazán valamivel szélesebb kb 200 méter. A két kazán között található a Dunatölgyesi kiöblösödés, itt a legmélyebb a Duna, meghaladja a 85 métert is. A térség a Kazán – szoros nevet valószinűleg a meder alján lévő mélyedésekről (üstökről, kazánokról) kapta. A Duna menti térség a Kazán – szoros nemzeti park része.
A Kis – Kazán szoros előtt a Mraconia patak torkolatán áthaladó híd feletti meredek sziklába van vésve Decebál dák király arca. Az arc magassága kb. 40 méter, szélessége kb 25 méter, az orrának a mérete is kb. 6 méter. A szobor után egy templom mellett halad el az út, a templom közvetlenül a Duna mellett van, innen a folyó fokozatosan szűkűl.
Hajóról megtekinthető, az útról nem igazán vehető ki a közel 2000 éves “Tabula Traiana” emléktábla, amely Trajánusz császár sziklába épített útjának állít emléket a szerb oldalon. A Duna duzasztásánál víz alá került, de más emléktáblákkal ellentétbe kiemelték és jóval feljebb helyezték el.
Dunatölgyesnél (Dubova) a műút rövidebb időre elhagyja a Duna menti haladást, de annak ellenére érdemes egy kisebb időre megállni. Orsova felöl jövet a szerbek által lakott falu végén található kiskocsmától indul egy jelzett turista út, sárga háromszög, a Kazán szoros tetejére. Alig 45 perces erdei könnyebb gyaloglás után elérhető a Kazán – szoros sziklás pereme. A látvány szédítő, hiszen a Duna kb. 500 méterrel lejebb kanyarog. Nyaranta a sziklák peremére kiülő napozó turista megcsodálhat számtalan sétahajót is.
Dunatölgyeshez közel két barlang is található, a Veterani, amely egy osztrák tábornokról kapta nevét mivel 1691 –ben az osztrák seregek itt tartóztatták fel a túlerőbe lévő törököket. A másik barlang a Ponikovai, amely az 1600 m hosszú galériái révén a térség leghosszab barlangja. A szárazföldről, illetve a Duna vizéről csonakból lehet megközelíteni.
A Kazán – szoros mentén haladva számos vármaradvány is található. Ezeket a történelemmel dacoló erődítményeket végvárnak építette valószínűleg Zsigmond király.
Trikule vára 45 km –re van Orsovától Tiszóvica (Tisoviţa) és Szinice (Sviniţa) falvak között. A “Hármas torony” vármaradványt a XVI –dik században építették, hogy megvédje a déli végeket a török betőrések elől. A várból napjainkra csupán három torony maradt hírmondónak dacolva a történelem viharaival. A Duna feldúzasztása óta vízben vannak, ami szintén hozzájárult a tornyok rombolásához.
Drankó vára 71 km-re található Orsovától. A várat közvetlenül a Duna partjára építették a XIV – dik században, hogy helyőrsége bármikor lezárhassa belülről a Duna szorosban az utat. Az osztrák uralom alatt már csupán őrállomás létezett. Napjainkban csupán várfal maradványt lehet megfigyelni mélyen a Duna vizében.
Lászlóvár előtt a megmaradt Széchenyi - út mentén a falba vésett hatalmas márványtábla állít emléket a nagy műnek. A táblán jól kiolvasható a következő szöveg:
„Az Aldunai vaskapunak és a többi zuhatagnak az MDCCCLXXXVIII évi XXVI t. czikelye által I. Ferencz József uralkodása alatt Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök idején Bellusi Baross Gábor kereskedelmügyi miniszter által MDCCCLXXXX (1890) évi szeptember xv –én. Isten áldása legyen e művön és megalkotóin”
Lászlóvár (Szent László vár) 7 km –re található Ó - Moldovától a Duna partján lévő dombtetőn. A várat 1427 – 1428 telén Zsigmond király azért építette, mert vissza szerette volna foglalni a török kézre került szemközti Galambóc várát. 1428 májusában Zsigmond király átkel a Dunán és megkezdi Galambóc várának ostromát. A vár felmentésére megérkezik hatalmas sereggel Murád szultán, ezért Zsigmond kiráy szabad elvonulása végett fegyverszünetet köt, amit a törökök nem tartanak be, rátámadva a visszavonuló magyar seregekre. Zsigmond királyt Rozgonyi István temesi gróf felesége Szentgyörgyi Cecília mentett ki.
Lászlóvárát használta 1482 –ben a török elleni csatáira Kinizsi Pál, Temesvár kapitánya. A várat valószínűleg a törökök a XVI – dik században lerombolták. Napjainkban a Duna partjáról csupán egy várfal figyelhető meg romos állapotba. A falu felől fel lehet kapaszkodni a dombtetőn álló várhoz, ahonnan kítűnő a kilátás a szemközti Galambóc várra, valamint a Duna vizéből kiemelkedő Babakáj “ Nagyapó” sziklára, amelyen valószínűleg török őrtorony volt.
