Partium


Partium

A Partium a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület. Az elnevezés a középkori latin dominus partium regni Hungariae azaz „Magyarország részeinek ura” kifejezésből származik, és arra a néhány kelet-magyarországi vármegyére utal, amelyek Magyarország három részre szakadása után az erdélyi fejedelem uralma alá kerültek. A Partiumot olykor említik.magyar nevén „Részek”-ként is

A Partium nem a történelmi Erdély része, attól különálló terület, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz, hol a Habsburg Birodalomhoz tartozott a történelem foilyamán.

A Partium elnevezést a hivatalos romániai közigazgatásban nem használják, magyar lakossága azonban általában ma is Partiumnak nevezi a területet és megkülönbözteti azt a történelmi Erdély (latinul Transylvania) területétől. A Partium mai fogalmába a következő romániai megyék tartoznak északról dél felé: Máramaros, Szilágy, Szatmár, Bihar, Arad és Temes.

Története

A középkori Magyar Királyság három részre szakadása után a „Részek” felett az erdélyi fejedelmek mint „Magyarország részeinek urai” uralkodtak, azzal a kikötéssel, hogy a fejedelmi dinasztia kihalása után e területek visszakerülnek a királyi Magyarországhoz. Erről a János Zsigmond és a Habsburgok között 1570-ben létrejött speyeri szerződés rendelkezett.

A Partium területe nem rögzült, a Habsburgok és az erdélyi fejedelmek közötti erőviszonyoktól függően változott. Az 1570. évi speyeri szerződés értelmében ide tartoztak: Máramaros, Bihar, Zaránd, Közép – Szolnok, Kraszna, majd késöbb Szörény, és Arad egy rész.

Az 1848-49-es szabadságharc alatt, az Erdéllyel létrehozott unió keretében a Partium is átmenetileg Magyarországhoz tartozott. (1848. évi 6. törvénycikk a Részek visszacsatolásáról.) Az egyesítést 1848 májusában Wesselényi Miklós irányítása alatt hajtották végre.

A szabadságharc leverése után az osztrák kormány ismét elszakította Magyarországtól Erdélyt, és ezzel egyidőben Közép-Szolnok, Kraszna és Zaránd vármegyéket, Kővár vidékével és Zilah városával együtt az erdélyi polgári és katonai kormányzat alá helyezték. Csak az októberi diploma eredményeként, az 1862. március 15-i császári rendelet következtében szakadt el a Partium véglegesen Erdélytől.

Az 1848-49-es szabadságharc alatt, az Erdéllyel létrehozott unió keretében a Partium is átmenetileg Magyarországhoz tartozott. (1848. évi 6. törvénycikk a Részek visszacsatolásáról.) Az egyesítést 1848 májusában Wesselényi Miklós irányítása alatt hajtották végre.

A szabadságharc leverése után az osztrák kormány ismét elszakította Magyarországtól Erdélyt, és ezzel egyidőben Közép-Szolnok, Kraszna és Zaránd vármegyéket, Kővár vidékével és Zilah városával együtt az erdélyi polgári és katonai kormányzat alá helyezték. Csak az októberi diploma eredményeként, az 1862. március 15-i császári rendelet következtében szakadt el a Partium véglegesen Erdélytől.

Az 1867. évi kiegyezés után egészen 1920-ig Erdély és valamennyi volt partiumi terület a Magyar Királyság szerves részét képezte.

A trianoni békeszerződés Erdéllyel együtt az egykori Partium területét, valamint Máramaros vármegye déli részét (északi rész Csehszlovákiához került, ma pedig Ukrajna területét képezi), illetve Arad, Szatmár és Bihar vármegyék túlnyomó részét is Romániának juttatta. Kisebb Szatmár, Bihar és Arad megyei töredékek maradtak csak magyar fennhatóság alatt. Igy ma a Partium fogalma a történelmi jelentése mellett a Magyarországtól Romániához került alföldi területek összességét is jelöli, tehát például a szatmári vidékek (Szatmárnémeti, Nagykároly) is beleértendők, amelyek történelmileg nem voltak ugyan a Partium részei, hanem mindig Magyarország területéhez tartoztak, de Trianon óta a történelmi partiumi területekkel alkotnak szoros területi egységet.

Híres személyiségek:
• Ady Endre (1877-1919) Érmindszent híres szülötte, a 20. századi magyar költészet egyik legjelentősebb alakja.
• Arany János (1817-1882) Nagyszalonta híres szülötte, költő.
• Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek, bíboros, Erdődön született.
• Bartók Béla (1881-1945) Nagyszentmiklóson született zeneszerző, zongoraművész, zenetudós.
• Dsida Jenő (1907-1938) Szatmárnémetiben született költő.
• Fényes Elek (1807-1876) csokalyi születésű, a magyar statisztika megteremtője.
• Jávor Pál (1902-1959) aradi színművész.
• Kaffka Margit (1880-1918) nagykárolyi születésű író és költő.
• Kazinczy Ferenc (1759-1831) Érsemjénben született író, nyelvújító, műfordító.
• Károli Gáspár (1529-1590) Nagykárolyban született, elismert teológus, a Vizsolyi Biblia fordítója.
• Kölcsey Ferenc (1790-1838) Sződemeter szülötte, a Himnusz szerzője.
• Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) Misztótfalu nagy szülöttje, a magyar nyomdászat kimagasló alakja, európai hírű nyomdász, jelentős nyelvtudós.
• Nagysándor József (1804-1849) nagyváradi születésű szabadságharcos, vértanú.
• Németh László (1901-1975) nagybányai születésű író, esszéista, színműíró, publicista, műfordító.
• Pázmány Péter (1570-1637) nagyváradi születésű bíboros, esztergomi érsek, államférfi, tudós.
• Szigligeti Ede (Szathmáry József) (1814-1878) Nagyvárad szülötte, drámaíró, színész, rendező.
• Szilágyi Domokos (1938-1976) nagysomkúti születésű költő, kritikus és műfordító.
• Tóth Árpád (1886-1928) aradi születésű költő.
 

Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. január 7. Szerkesztette: Balázs István László
Nézettség: 2,194 Kategória: Erdély » Partium
Előző cikk: Pádis Következő cikk: Patrahaitesti


   







Tetszik 1 Nagy Piroska kedveli
Nagy Piroska




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: