Régiók - Legolvasottabb cikkek

   

Temesvár
Erdély » Bánát
Temesvár - románul Timişoara, németül Temeswar, (újabban: Temeschburg), szerbül Temišvar, bulgárul Timišvár. Nevének értelme: „vár a Temesen”. Temes megye közigazgatási központja és Bánság legnagyobb városa, valamint Románia negyedik nagyvárosa Bukarest, Iaşi és Kolozsvár után. 2006. január 1-én a városnak 303.200 lakosa volt, a metropolisnak pedig 336.089.
Nagyszentmiklós
Erdély » Bánát
Nagyszentmiklós (románul Sânnicolau Mare, németül Groß- sanktnikolaus) bánsági (egykor Torontál vármegyei, ma Temes megyei), a határ közelsége miatt igen dinamikusan fejlődő kisváros. Temes megye nyugati csücskében, az Aranka folyó mellett terül el, Temesvártól 64 km-re, közel a magyar határhoz, mérsékelten kontinentális éghajlatú, jellegzetesen alföldi település. A XIX. sz.
Bánság
Erdély » Bánát
Bánság, Bánát, németül, románul, szerbül Banat – a Maros, Tisza, Duna és az erdélyi hegyek által közrefogott vidék, az 1876–1918 közötti magyarországi Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyék területe. A honfoglalás kora óta magyarlakta terület, a középkorban síksági részét Temesköznek nevezték, viszonylag sűrűn lakott táj volt. Oszmán-török betörések már a XV. sz.
Alföldi piramisok
Magyarország »
A kunhalmok az alföldi táj sajátos formakincsei. Ezeket az 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp, vagy félgömb alakú képződményeket. A kunhalmokat legtöbb esetben egy eredetileg is meglevő kiemelkedésre építették, hiszen a vízjárta alföldi tájon ezek a kiemelkedő szárazulatok voltak a legmegfelelőbb temetkezési helyek.
A szlovákiai magyarok története
Hernád völgye-Felvidék A szlovákiai magyarok története Amikor a szlovákiai magyar kisebbség történelmével foglalkozunk, óhatatlanul felmerül az általa lakott térség megnevezésének problémája. A magyarországi szakirodalom egyaránt használja a Szlovákia és a Felvidék kifejezést, a szlovák történetírás viszont sértődötten veszi tudomásul ez utóbbi használatát.
Bunyaszekszárd
Erdély » Bánát
A Facsád környéki dombvidéken, Igazfalvától mintegy 12 kilométerre, Románbunya mellett egy erdőktől övezett dombon, állt egykoron a Tolna megyei telepesek által 1866-ban alapított Bunyaszekszárd. 1866-ban ötvennégy Tolna megyei család telepedett le a Maros és a Bega által közbezárt területen.
Alföld-A szikes puszták kincsei
Magyarország »
Szikes puszták néven a kontinentális sziknövényzet egyik, a Kárpát-medencében is többfelé megtalálható növénytársulástani osztályát fogjuk össze. Eredeti formájában magában foglalta a nedves szikes réteket is.
Kiskunsági Nemzeti Park-Bösztörpuszta
Magyarország »
A Felső-Kiskunsági puszta 11 000 hektár kiterjedésű. Felszínét szinte határtalan rétek-legelők uralják. Északi részén vízzel borított laposok, nagyobb vízállások szakítják meg a puszta háborítatlanságát. Sok helyen, főleg a nyári időszakban, vakítóan fehér vakszik-foltok - az úgynevezett "sóvirágzás" - árulkodnak a talaj magas sótartalmáról, szikes jellegéről.
Csanád
Erdély » Bánát
Nagycsanád, Marosvár románul Cenad, németül Gross-Tschanad (Raitzisch-Tschanad). Az 1992-es népszámlálás 3943 főt írt össze, ebből 2304 román (58, 4%), 734 magyar (18,6 %), 83 német (2,1 %), 243 roma (6,1 %), 2 szerb és 870 egyéb nemzetiségű. 1 Hajdan Marosvár (Morissenum, Urbs Morisena), így nevezték a mellette elhaladó Maros (Moris, Maris) folyóról.
Zsombolya
Erdély » Bánát
Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld – város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi német közösséget alig 500-an képviselik, magyarnak akkor 1650-en vallották magukat. Jelentősnek mondható még a roma lakosság (780 fő).

622 cikk | 1 / 63 oldal