Régiók - Legolvasottabb cikkek

   

Temesvár
Erdély » Bánát
Temesvár - románul Timişoara, németül Temeswar, (újabban: Temeschburg), szerbül Temišvar, bulgárul Timišvár. Nevének értelme: „vár a Temesen”. Temes megye közigazgatási központja és Bánság legnagyobb városa, valamint Románia negyedik nagyvárosa Bukarest, Iaşi és Kolozsvár után. 2006. január 1-én a városnak 303.200 lakosa volt, a metropolisnak pedig 336.089.
Nagyszentmiklós
Erdély » Bánát
Nagyszentmiklós (románul Sânnicolau Mare, németül Groß- sanktnikolaus) bánsági (egykor Torontál vármegyei, ma Temes megyei), a határ közelsége miatt igen dinamikusan fejlődő kisváros. Temes megye nyugati csücskében, az Aranka folyó mellett terül el, Temesvártól 64 km-re, közel a magyar határhoz, mérsékelten kontinentális éghajlatú, jellegzetesen alföldi település. A XIX. sz.
Alföldi piramisok
Magyarország »
A kunhalmok az alföldi táj sajátos formakincsei. Ezeket az 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp, vagy félgömb alakú képződményeket. A kunhalmokat legtöbb esetben egy eredetileg is meglevő kiemelkedésre építették, hiszen a vízjárta alföldi tájon ezek a kiemelkedő szárazulatok voltak a legmegfelelőbb temetkezési helyek.
Bánság
Erdély » Bánát
Bánság, Bánát, németül, románul, szerbül Banat – a Maros, Tisza, Duna és az erdélyi hegyek által közrefogott vidék, az 1876–1918 közötti magyarországi Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyék területe. A honfoglalás kora óta magyarlakta terület, a középkorban síksági részét Temesköznek nevezték, viszonylag sűrűn lakott táj volt. Oszmán-török betörések már a XV. sz.
A Magyar Királyság vármegyéi
Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
A vármegye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége I. István király óta.A második világháború végéig a hivatalos elnevezés szigorúan véve a vármegye volt. Az 1949. augusztus 18-án elfogadott, 1949. évi XX.
Csókakői vár
Varaink, kastélyaink »
Az apró házak fölé magasodó, festői erdőktől övezett vértesi sziklatetőn még ma is őrködő romok 1999-ben ünnepelték 700.
A szlovákiai magyarok története
Hernád völgye-Felvidék A szlovákiai magyarok története Amikor a szlovákiai magyar kisebbség történelmével foglalkozunk, óhatatlanul felmerül az általa lakott térség megnevezésének problémája. A magyarországi szakirodalom egyaránt használja a Szlovákia és a Felvidék kifejezést, a szlovák történetírás viszont sértődötten veszi tudomásul ez utóbbi használatát.
Kiskunsági Nemzeti Park-Bösztörpuszta
Magyarország »
A Felső-Kiskunsági puszta 11 000 hektár kiterjedésű. Felszínét szinte határtalan rétek-legelők uralják. Északi részén vízzel borított laposok, nagyobb vízállások szakítják meg a puszta háborítatlanságát. Sok helyen, főleg a nyári időszakban, vakítóan fehér vakszik-foltok - az úgynevezett "sóvirágzás" - árulkodnak a talaj magas sótartalmáról, szikes jellegéről.
Alföld-A szikes puszták kincsei
Magyarország »
Szikes puszták néven a kontinentális sziknövényzet egyik, a Kárpát-medencében is többfelé megtalálható növénytársulástani osztályát fogjuk össze. Eredeti formájában magában foglalta a nedves szikes réteket is.
Magyar sivatag-Fülöpházi buckavidék
Magyarország »
Magyarország egyik legszárazabb területére, a fülöpházi buckavidékre. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg. A Hátságot sokfelé jellemző homokbuckák Ény-Dk-i települési irányúak, mely az uralkodó széliránynak felel meg.

622 cikk | 1 / 63 oldal