Ötvösd, románul Otveşti – kicsi falu Temesvártól 25 km-re. Az egykori buziásfürdői járásban lévő községnek 1914-ben 110 háza volt és 816 lakosa, akik legnagyobbrészt magyarok és római katolikusok voltak. A községközpont Törökszákos. A 2002- es népszámláláskor 280 lakója volt, közülük 230 magyar.
Abaúj-Torna vármegyeAbaúj-Torna vármegye közigazgatási egység Magyarország felvidéki részében 1881 és 1945 között. A vármegye északi része ma Szlovákia, míg déli része Magyarország területén fekszik.
Szigetfalu (románul Sculia) közigazgatásilag Gátalja városhoz tartozik, kb. 1000 lakosa van. Az itteni magyarok reformátusok.
„Szigetfalu (azelőtt Szkulya) a Berzava-folyó jobbpartján fekvő kisközség. Házainak száma 225, lakosaié 1463, akik részben magyarok, részben románajkúak és ref. és gör. kel. vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Gátalja.
Újbesenyő, románul Dudeşti Noi, Temesvártól 13 km-re nyugatra fekvő község. 2004-ben kapott saját közigazgatást, miután kivált Kisbecskerek községből. Mai román nevét 1968-ban kapta, ugyanis a magyar (és régi román) neve a besenyők egykori ittlétére utal, s a diktátor korában a nem román történelmi utalásokat igyekeztek eltüntetni.
“A Bánság teteje”
A Szárkő név az ómagyar “szár” szóból származik, aminek jelentése kopasz kő. A sípályái miatt jóval ismertebb Kishavast is magában foglaló Szárkő hegység a Déli – Kárpátok északnyugati részén helyezkedik el, Hunyad és Krassó – Szörény megyék területén.
Baranya vármegyeBaranya vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A terület legnagyobb része ma a magyarországi Baranya megye része, míg délkeleti fele Horvátország része.Földrajz Baranya vármegye területének nagy részét dombságok fedték le: a Baranyai-dombság és a Mecsek-hegység.
Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt ez a vidék a hatalmas kiterjedésű nagy-zólyomi erdőispánsághoz tartozott, kis lélekszámú szláv lakosságának a királyi ispán parancsolt.
Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1235 előttről való, amikor II. Endre király a Synk nevű hívének adományozta oda a Tátra hegységtől Ny-ra lévő erdőségeket.
A Hernád folyó völgyétől keleti irányban, az országhatár közelében bújik meg a Zemplén hegyei között Kéked, ahol napjainkban ismét régi fényében pompázik a reneszánsz várkastély.
A kora középkori idők óta ismert jobbágyfalu területén minden valószínűség szerint korábban is állt olyan udvarház, amiben a birtokos és családja lakott, de a jelenlegi épületet csak a 17.
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
