A Fülöpházi buckavidék déli folytatásában, Ágasegyháza és Orgovány községek között találjuk az Orgoványi rétek elnevezésű, közel 4000 hektár nagyságú területet, mely 1972 óta áll természetvédelmi oltalom alatt, először mint tájvédelmi körzet, később mint a Kiskunsági Nemzeti Park része.
Leírása:
Ajnácskő {Hajnácka} várromját a falu közepén emelkedő sziklacsúcsra kapaszkodva kereshetjük fel. A középkori erősség maradványait igencsak elkoptatták az eltelt évszázadok, a legtöbb helyen a csupasz szikláig lepusztult és nyomtalanul eltűnt.
Nagyvárad, Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján fekszik.
Az Osztrák–Magyar Monarchiában Bihar vármegye központja volt, jelenleg a romániai Bihar megye székhelye
A település a régió legnagyobb városa, a 2002-es népszámláláskor 206 614 lakosa volt, amiből 27%-a magyarnak vallotta magát, ami 56 985 lakost tesz ki.
Hunyadi János gyönyörű, több korszak stílusjegyeit magán hordozó hatalmas várkastélyát Mikszáth Kálmán a várak királyának nevezte.
A birtokot Luxemburgi Zsigmond adományozta Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának. Vajk egy kis erősséget épít ki itt birtokközpont céljára, fel is veszi a birtok nevét. Később Hunyadi János építtete ki rangjához méltó lovagvárrá.
Gömör és Kis-Hont vármegye közigazgatási egység (vármegye) volt a Magyar Királyság területén 1802-től, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Alsó-Fehér vármegye
Alsó-Fehér vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, a történelmi Erdély területén. 1658-tól a megye székhelye Nagyenyed. Az egykori vármegye területe ma Románia része.
Váralmás falu a Bánffyhunyad-Zilah útvonalon fekszik az Almás patak mentén. A vár a falutól K-re húzódó Várhegyen helyezkedik. A középkorban Kolozs vármegyéhez számították, a hozzátartozó uradalom pedig három megyére terjedt ki: Kolozs, Doboka és Belső Szolnok. A falut, illetve várost a források több néven is említik: Almásmonostora, Almás, Dezsőfalva, Nagyalmás, Váralmás.
Rezi vára a Meleg-hegy 418 m magas dolomitgerincén áll. Helyén a vaskorban egy erődített telep volt. Elsőként egy 1236-os dokumentumban említik Rezi községet zalai várföld néven. Majd egy 1255-ös feljegyzésben várjobbágyok földjeként tűnik fel.
Rezi első világi birtokosának a Tomaj nemzetség Lesence-Tomaji ágából való Jaak (egyes forrásokban Csák) fia II. Tibát tekinthetjük. IV.
A völgybeli Gimes (Jelenec) településtől távolabb, egy 514 méter magas hegyen romladoznak a középkori vár nagy kiterjedésű maradványai. A középkori erősség szabálytalan háromszög alakú. Két kapu vezetett egykoron a belsejébe. Jelenleg a turistajelzés a déli, napjainkra teljesen elpusztult falszoroson keresztül mutatja az utat egy nagyobb udvarba.
Arad, a térség második legnagyobb települése 190.000 lakoságával, amiből magyar nemzetìségü lakós csupán 13 %, a magyar - román határ közvetlen közelében fekszik a Maros két partján.
Történelem- dák ellenőrzés alatt állott a terület és valószínüleg a megye területén húzódott Dácsia római tartómány határát jelző limes (földsánc).
