Régiók - Legújabb cikkek

   

HUN(za) MŰVÉSZET
ORNAMENTIKA Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek. Tulipán nem él ezen a tájékon, az Ujguroknál nő csak igen messze tőlük, akiket genetikailag szintén kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal.   TULIPÁN ÉS MAGYAR NÉPMŰVÉSZET     Manapság a tulipán-szót hallva Hollandia jut az eszünkbe.
Kincs egy bánsági nagyközség szívében
Varaink, kastélyaink »
A PAPDI TEMPLOM ÉS MAUZÓLEUM   Rövid helytörténet Papd (román nevén Bobda) a Bega-csatorna mellett fekvő nagyközség. A legrégibb oklevelekben Papdi néven szerepel. A XV. században Papd néven említik. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott.
A Tisza-szabályozás kalandos története
Magyarország »
A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója, és egyben Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike. Forrása Ukrajnában található, és a Fekete-Tisza, illetve a Fehér-Tisza találkozásával jön létre. Több országon is áthalad, úgymint: Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia, ahol a folyó torkolata is található, Titel közelében. Vízgyűjtő területe 157.000 km2.
Legnagyobb mesterséges tavunk, a Tisza-tó élővilága
Magyarország »
A hazai víziturizmus szempontjából ugyan a Balaton és a Velencei-tó messze megelőzi a Tisza-tavat, azonban azt csak kevesen tudják, hogy utóbbi a legnagyobb mesterségesen létrehozott vízfelület Magyarországon. Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán terül el.
A Balaton lecsapolásának kalandos története
Magyarország »
Hazánk és egyben Közép-Európa legnagyobb tava rendkívül változatos vízszintjének köszönhetően sok gondot okozott a történelem során a környéken élőknek. A terület mocsarassága (a mai Somogy és Zala megyék területe) megközelíthetetlen és zárt világot alakított ki hosszú évszázadokra.
Izsáki Kolon-tó
Magyarország »
A tizenötezer éves tó az Ős-Duna egyik, mintegy hét kilométer hosszú és három kilométer széles ágában alakult ki, majd lefűződött. Vízkészletét kizárólag a talajvíz és a csapadék biztosítja. A megtelepedett növényzet hatására a tó szervesanyag-tartalma fokozatosan növekedett, a tó feltöltődésnek indult, és megkezdődött a tőzegképződés.
Orgoványi rétek
Magyarország »
A Fülöpházi buckavidék déli folytatásában, Ágasegyháza és Orgovány községek között találjuk az Orgoványi rétek elnevezésű, közel 4000 hektár nagyságú területet, mely 1972 óta áll természetvédelmi oltalom alatt, először mint tájvédelmi körzet, később mint a Kiskunsági Nemzeti Park része.
Magyar sivatag-Fülöpházi buckavidék
Magyarország »
Magyarország egyik legszárazabb területére, a fülöpházi buckavidékre. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg. A Hátságot sokfelé jellemző homokbuckák Ény-Dk-i települési irányúak, mely az uralkodó széliránynak felel meg.
Kiskunsági Nemzeti Park-Bösztörpuszta
Magyarország »
A Felső-Kiskunsági puszta 11 000 hektár kiterjedésű. Felszínét szinte határtalan rétek-legelők uralják. Északi részén vízzel borított laposok, nagyobb vízállások szakítják meg a puszta háborítatlanságát. Sok helyen, főleg a nyári időszakban, vakítóan fehér vakszik-foltok - az úgynevezett "sóvirágzás" - árulkodnak a talaj magas sótartalmáról, szikes jellegéről.
Gemenci erdő
Magyarország »
Európában kevés helyen található ilyen dunai táj, mint Baján. A Duna és a Sugovica árnyas vízpartjai, holtágai és zátonyai, valamint az ártéri erdők különleges látványa olyan atmoszférát teremt, mely minden természetkedvelőt magával ragad. Az élményt csak tetézi a ligeterdőkben fellelhető egyedi növény- és állatvilág.

622 cikk | 1 / 63 oldal