Siklós Dél-Baranya és a Dráva-medence természeti, történeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése. Különleges jelentőségét nemcsak a kiváló természeti adottságai, szubmediterrán éghajlata és az itt élők szorgalma adja, hanem a magyar történelemben betöltött szerepe. A település a Villányi-hegység ölelésében, a síkságból kiemelkedő dombot uraló vár köré épült.
Salgótarján közelében, a Medves (bazaltfennsík) 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára, melyet, a környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai építtettek az 1241 – 42-es tatárjárás utáni időszakban.
Rezi vára a Meleg-hegy 418 m magas dolomitgerincén áll. Helyén a vaskorban egy erődített telep volt. Elsőként egy 1236-os dokumentumban említik Rezi községet zalai várföld néven. Majd egy 1255-ös feljegyzésben várjobbágyok földjeként tűnik fel.
Rezi első világi birtokosának a Tomaj nemzetség Lesence-Tomaji ágából való Jaak (egyes forrásokban Csák) fia II. Tibát tekinthetjük. IV.
A regéci vár neve fogalom a magyar történelmet ismerő emberek számára. Ha vesszük a fáradságot és elutazunk a vadregényes zempléni hegyek egyik ormát koronázó várromhoz, üljünk le az évszázadoktól megfakult kőfalak közé kissé elmélkedni. Arról, hogyan múlik el a világ dicsősége, az egykoron rengeteg véráldozattal és energiával megvédelmezett falak pusztulásra ítéltettek.
A várost a Kunigunda hercegnő által betelepített németek alapították a tatárok által elpusztított egykori határőrhely helyén. 1244-ben "Podolin", 1256-ban "Podolincz", 1337-ben "Podolinum", 1412-ben "Podolinecz" néven említik. Fejlett kézművesipara, kereskedelme révén gyorsan fejlődött és 1292-ben már városi kiváltságai voltak és városfal védte. Ekkor kapta meg a fürdőépítés jogát.
A Szent István király által alapított bencés monostorra épült vár egyik legjelentősebb középkori emlékünk. Géza fejdelem egykori udvarházát adta az egyháznak 998-ban, és Asztrik apát "a Vashegyen (Mons Ferreus - Zengő) egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített...".
A Zádor-vár vagy másnéven a Himfy-vár jelentős maradványai a Balaton-felvidék zöldellő lankái között terül el a csupán néhány utcából álló Pécsely község közelében. A községből kiindulva jó órányi kapaszkodás után érhetjük el a gazdátlanul pusztuló romokat, a 363 méter magas hegycsúcson. A 14.
A pécsi Székesegyháztól egy kis sétával juthatunk el a Barbakánhoz, mely a város egyik igen jelentős történelmi nevezetessége, hazánk egyetlen fennmaradt kapuerődje. A Barbakán a hajdani püspökvár falrendszerének előretolt kapuerődje - körbástyája volt. A bástya felvonóhíddal, hátsó kapuval, lőrésekkel, gyilokjáróval volt felszerelve és az egészet egy vizesárok vette körül.
Ahol a Bakony hegyei szelíden elnyúló lankává változnak, - rajta a civilizáció emberének keze munkáját dicsérő barázdák sokaságával - terül el a Dunántúl történelmének egyik meghatározó jelentőségű települése, Pápa. A régmúlt kutatóinak értő kezei alatt megszólalnak a föld mélyéről napvilágra került tárgyak, hogy egykoron élt gazdáikról, a históriás időkről valljanak.
A pápai Esterházy-kastély épülete nem előzmény nélküli, ugyanis a Garaiak által a 15. század első felében emelt vár állt (részben) a helyén. Amikor hazánkra békésebb évszázadok köszöntöttek, a védelmi funkciók iránti igények csökkenése helyett a kényelmi szempontok kerültek előtérbe.
