Szentbenedek a Kis-Szamos közelében fekszik, Déstől 4 km-re. A középkorban Belső-Szolnok vármegyéhez tatozott.
A 14-15. században a bálványosi váruradalom része volt, majd a szamosújvári uradalom kialakításával a 16. században ehhez csatolták.
A Sebes-Körös és a Sebes patak találkozásánál fekszik, a Nagyvárad-Kolozsvár országút közelében. Többnyire Sebesvárként említik a források, de Hunyadvár, illetve Kalotaszeg vára néven is előfordul.
1319-ben a forrásokban egy Derguech nevű vár szerepel, amely a Borsák tartományuraságához tartozott míg 1317-ben Elefánti Dezső el nem foglalta I. Károly király számára.
Egeres Kalotaszeg vidékének É-i részén fekszik, a Nádas patak mentén, Kolozsvártól ÉNy-ra. A kastély egykoron Kalotaszeg vidékének egyik legszebb reneszánsz épülete volt. Mostanra nagyon romos állapotba került, a műemlék végleg elveszettnek tekinthető.
A Kolozs vármegyéhez tartozó falu a középkorban a kolozsmonostori bencés apátság birtokában volt. A 15.
Bonchida a Kolozsvár-Dés útvonal közelében fekszik, nem messze a Kis-Szamostól, Kolozsvától ÉK-re. A középkorban Doboka vármegyéhez tartozott, ennek egyik legfontosabb települése volt. Első hiteles írásos említése 1263-ból való. Ekkor Bonchida földje Csák nb. Máté birtokában volt.
A vár a nagy-Szamos völgye feletti magaslaton, Csicsóújfalu határában, helyezkedik, a Magura hegy egyik nyúlványán, 735 méter magasságban. A várból mindössze néhány részlet maradt fenn, néhány falmaradvány a várhegy platóján, illetve a sziklához épített déli torony. Alaprajzi elrendezésében alkalmazkodott a tető formájához, szabálytalan alaprajzú.
A Szamos jobb partján, a Gutin hegylánc legnyugatibb magaslatán, az ún. Várhegyen áll, Szinérváralja (Seini) határában.
A 14. század közepétől bukkan fel a Szinyérváralja (Waralya, Zynyrwarallya) helynév, a hatalmas kiterjedesű Szinyéri uradalom központjaként.
A vár Berkeszpataka (Berchezoaia) község területén található, a Lápos folyó szorosának északi kijáratánál. A mély szurdokszerű folyóvölgy három oldalról veszi körül a sziklás hegyfokon álló várat.
A vár a 14. század közepén csak helynévként bukkan fel: 1368-ban Lackfi András fia Imrét a Kővári vajda fiáként említik.
A réz hegység déli oldalán a Berettyó völgye fölé emelkedő Pláj hegyen áll, az Alsóvalkó (Valcău de Jos) községhez tartozó Váralja (Subcetate) falu határában.
Valkó helynév 1249-ben bukkan fel először, amikor IV Béla Zovány, Nagyfalu településekkel együtt Valkót is Geregye nembéli Pál országbírónak adományozza. Ekkor még nem említenek itt várat.
A vár Szilágysomlyó határában, a Várhegy nevű csúcson található. Északról a Magura magasabb csúcsa határolja, amelytől hosszú és keskeny nyereg választja el. Délről meredek lejtő húzódik, amely a településre és a Kraszna völgyére néz. A kastély Szilágysomlyó központjában található, területe részben beépült. Az egykori belső palota épületeinek helye és udvara ma park.
Szilágycseh északi részén egy magaslaton állt. Helyén a 20. század elején a Bornemissza bárok udvarháza állt, ma rom.
A helység a 15. század elején bukkan fel, Chehi néven, a Kővári uradalom része. A 16. század elejétől kezdik a mezővároson átfolyó patakról Szilágy-Csehnek nevezni. A 15. század során a kusalyi Jakcsok és a bélteki Drágffyak pereskednek birtokáért.
