Régiók - Magyarország

   

Alföld-puszták királyai
A magyarok évezredes történelmi múltjához szorosan hozzátartoznak az ősi és őshonos állatfajták is:, a ló, a szürkemarha, a rackajuh, a sertés, a tincses kecske, a parlagi lúd és számos apró állat. A szilaj szürkemarha ősei nagyszámban éltek az Uraltól az Atlanti óceánig mégis egyedül itt Magyarországon alakult ki legnemesebb formája.
Alföld-A szikes puszták kincsei
Szikes puszták néven a kontinentális sziknövényzet egyik, a Kárpát-medencében is többfelé megtalálható növénytársulástani osztályát fogjuk össze. Eredeti formájában magában foglalta a nedves szikes réteket is.
Alföldi piramisok
A kunhalmok az alföldi táj sajátos formakincsei. Ezeket az 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp, vagy félgömb alakú képződményeket. A kunhalmokat legtöbb esetben egy eredetileg is meglevő kiemelkedésre építették, hiszen a vízjárta alföldi tájon ezek a kiemelkedő szárazulatok voltak a legmegfelelőbb temetkezési helyek.
Gemenci erdő
Európában kevés helyen található ilyen dunai táj, mint Baján. A Duna és a Sugovica árnyas vízpartjai, holtágai és zátonyai, valamint az ártéri erdők különleges látványa olyan atmoszférát teremt, mely minden természetkedvelőt magával ragad. Az élményt csak tetézi a ligeterdőkben fellelhető egyedi növény- és állatvilág.
Kiskunsági Nemzeti Park-Bösztörpuszta
A Felső-Kiskunsági puszta 11 000 hektár kiterjedésű. Felszínét szinte határtalan rétek-legelők uralják. Északi részén vízzel borított laposok, nagyobb vízállások szakítják meg a puszta háborítatlanságát. Sok helyen, főleg a nyári időszakban, vakítóan fehér vakszik-foltok - az úgynevezett "sóvirágzás" - árulkodnak a talaj magas sótartalmáról, szikes jellegéről.
Budapest
Török hagyaték A ránk maradt török fürdők közül a legjelentősebb a Rudas gyógyfürdő. Az 1937-es újjáépítéskor megtalálták egy korai medence nyomait is. A feltárások alapján valószínű, hogy a mai Rudas gyógyfürő már a török hódoltság előtt létezett, de igen egyszerű kivitelben, nagyobb arányú fejlődése azonban csak a török hódoltság alatt indult meg.
Bugac Puszta
A Duna-Tisza közi Hátság közepén terül el a nemzeti park legnagyobb területe, Bugac (11 488 ha). Felszín-alaktanilag nagyon hasonlít a fülöpházi és az orgoványi buckákhoz. Egymást váltják a szélbarázdák és az éles gerincű meredek homokbuckák. A legmagasabb buckákat az itt élők el is nevezték: Messzelátó-hegy, Lóállás, Betyár-állás, Pipagyújtó-hegy... stb.
Dévaványa
Jobb ma egy veréb?.. A világszerte veszélyeztetett túzok az MME címermadara. Mára közvetlenül veszélyeztetetté vált az intenzív mezőgazdaság okozta kedvezőtlen élőhelyi változások miatt. Mivel magyarországi populációja egyike a legnagyobbaknak, létszáma alapján még van esély arra, hogy fenntartsuk hazai állományát.
Itthon a legjobb... Minden élménnyel több leszel!
Volt itt mindig, aki bátran szólt, mindig voltak nagyot álmodók,a nincs-ből is várat építők, az el nem csüggedők.
Tisza
Virágzó Tisza  A Tiszán nyár elején egy igen különös jelenség lesz urrá, ez a Tiszavirágzás. Az alig két hétig tartó csodát egy ma már védett állatfaj a kérész okozza. Ezek az apró alig 8-10 cm hosszú rovarok rajzási idejük alatt násztáncot járnak a kora esti órákban.

196 cikk | 1 / 20 oldal