Csík vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten Moldva határolta.
Csongrád vármegye közigazgatási egység a Magyar Királyság középső részében. A vármegye 20. század eleji területének legnagyobb része ma a magyarországi Csongrád megyéhez tartozik, csupán Horgos tartozik Szerbiához.FöldrajzA vármegye területe szinte mindenhol síkság, csak néhány helyen találni mesterségesen emelt dombokat.
Esztergom vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén. A 13. századtól 1867. április 15-ig a mindenkori esztergomi érsek volt a vármegye főispánja.Története Esztergom vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Esztergom központtal.
Fejér vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén a 11. századtól. Ma Magyarország része kissé megváltozott területtel Fejér megye néven.Földrajz Északi részén a Vértes-hegység, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.
Fogaras vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. A vármegye területe jelenleg Románia része.Földrajz Fogaras vármegye területe két részre osztható fel: az északi, völgyes, dombos, termékeny és a déli, a Fogarasi-havasok által lefödött rész.
Gömör és Kis-Hont vármegye közigazgatási egység (vármegye) volt a Magyar Királyság területén 1802-től, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Győr vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság nyugati részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva.Földrajza Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja.
Hajdú vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Ma Hajdú-Bihar megye területének része.FöldrajzHajdú vármegye területe az Alföld része volt.
Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Románia része.Földrajz Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, keleten a Bodoki-hegység és a Nemere-hegység, északi részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok.
Heves vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. A 16. századi török hódítástól 1876-ig Külső-Szolnok vármegyével egyesítve Heves és Külső-Szolnok vármegyeként működött. Ma Magyarország része Heves megye néven.FöldrajzaHeves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt.
