Maros-Torda vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található.Földrajz Az egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható.
Modrus-Fiume vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részén. Jelenleg Horvátország területéhez tartozik.Földrajz A vármegye területe nagyrészt hegység volt.
Moson vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Ausztria, Magyarország és Szlovákia között osztották fel.Földrajz A vármegye területe szinte mindenhol síkság volt, csak északnyugati sarkába nyúlt be a Lajta-hegység egy csoportja.
Nagy-Küküllő vármegye a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes. Jelenleg Románia része.Földrajz A vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot.
Nógrád vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva.Földrajz A vármegye területe nagyrészt hegység, az Ipoly és a Duna mentén találhatóak szűk völgyek és a Nógrádi-medence.
Nyitra vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.Földrajz A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között. Az egykori vármegye területe jelenleg is Magyarország része, a helyén ma Pest megye, valamint Bács-Kiskun megye nagyobb része található.
Pozsega vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részén. Területe jelenleg Horvátországhoz tartozik.Földrajz A vármegye területének északi része hegység, délen a Száva folyó széles síksága volt.
Pozsony vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területének egy nagyon minimális része Magyarországhoz, legnagyobb része Szlovákia területéhez tartozik.FöldrajzA vármegye területének nagy része síkság volt.. Csak északnyugaton vonult végig a Kárpátok egyik csoportja, ami ketté osztotta a vármegye síkságát.
Sáros vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területe jelenleg Szlovákia része.Földrajz A vármegye területe nagyrészt hegység. Fontos folyóinak, a Hernádnak, a Tárcának a völgyében találhatóak csak szűk síkságok. Hegycsoportjai a Kárpátok északi hegycsoportjaihoz tartoznak.
