A Balaton gazdag élővilága
Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton már az ókortól fogva jelentős szerepet játszott a Kárpát-medencében élő népek életében. A rómaiak korában Lacus Pelsonak nevezték, ekkor elsősorban a halászati lehetőségek miatt volt fontos. Később megindult az északi parton a szőlőtermesztés, azonban a tó turisztikai szempontból csak a 19.
Hazánk és egyben Közép-Európa legnagyobb tava rendkívül változatos vízszintjének köszönhetően sok gondot okozott a történelem során a környéken élőknek. A terület mocsarassága (a mai Somogy és Zala megyék területe) megközelíthetetlen és zárt világot alakított ki hosszú évszázadokra.
A börzsönyi kisvasutak világa
Az Északi-középhegység nyugati bástyájaként emlegetett Börzsöny vadregényes táját meredek gerincek, medencék, kúpok alkotják. Nem is sejtenénk, hogy a hegy mélyén szundikáló, most már inaktív vulkán régen heves kitöréseket produkált. A Börzsöny hazánk harmadik legmagasabb, ennek ellenére kis alaptarületű hegysége, melynek nagy része nemzeti park.
A Bükk-fennsík élővilága
A Bükk-fennsík az Északi-középhegységben található. Ez a 18-20 km hosszú és 5-7 km széles védett terület teljes egészében a Bükki Nemzeti Park igazgatásához tartozik. Területén túraútvonal vezet keresztül. Ennek bejárása során több különleges növényfajjal is találkozhatunk.
Elbűvölő tó a föld mélyén: a Tapolcai-tavasbarlang
A Tapolcai-tavasbarlang a Balaton-felvidék vonulatai között elhelyezkedő Tapolca városa alatt húzódik, mintegy négy kilométer hosszan. A Tapolcai-medence legértékesebb látnivalóját a bársonyos zöld színekben pompázó vízen csónakázva járhatják végig a látogatók.
A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója, és egyben Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike. Forrása Ukrajnában található, és a Fekete-Tisza, illetve a Fehér-Tisza találkozásával jön létre. Több országon is áthalad, úgymint: Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia, ahol a folyó torkolata is található, Titel közelében. Vízgyűjtő területe 157.000 km2.
A Vértes vadvilága
A 314 km2területű Vértes a Dunántúli-középhegységhez tartozik. Viszonylag alacsony középhegység, 300-400 méter magas csúcsokkal, ezért éghajlatának jellemzője a környezeténél kiegyenlítettebb hőmérséklet- és csapadékeloszlás. Jellegzetes növénytakaróját bükkösök és tölgyesek alkotják. Az alakja egy téglalaphoz hasonlítható, 30 km hosszú és 10-15 km széles.
