Budapest


Budapest

Török hagyaték

A ránk maradt török fürdők közül a legjelentősebb a Rudas gyógyfürdő. Az 1937-es újjáépítéskor megtalálták egy korai medence nyomait is. A feltárások alapján valószínű, hogy a mai Rudas gyógyfürő már a török hódoltság előtt létezett, de igen egyszerű kivitelben, nagyobb arányú fejlődése azonban csak a török hódoltság alatt indult meg. 1556-ban Ali budai pasa kezdeményezte a fürdő felújítását, amit Mohamed folytatott, majd a még mindég rossz állapotban levő fürdőt Szokoli Musztafa keleti ízlésvilággal újjávarázsolta. 

A Rudas gyógyfürdő első pontosabb leírását a bécsi levéltárban levő, 1597-ből származó kéziratban említik, amelyben szerepel, hogy „a fürdő sok gonosz betegség ellen volt sikerrel alkalmazható”. A vetkőzés egy kupolás helyiségben történt, ott őrizték a ruhákat, s ugyancsak kupolás helyiségben volt a nagy medence, körülötte hat cella csapokkal, melyekből ömlött a víz. Istvánffy Miklós leírásában (1598) szerepel, hogy az akkor Musztafa-fürdőnek nevezett fürdő kupolája ólommal fedett, rajta üveg ablakok. A fürdőhöz tartozó kisebb forrás (a mai Hungária forrás) mellett derviskolostor állott. A török uralom alatt alakult ki tehát a mai Rudas fürdő központi része, a nyolc oszloppal tartott kupolája alatt lévő nyolcszögletes medencével. Az 1686-os felszabadító ostromot a Rudas fürdő viszonylag épségben vészelte át. I. Lipót a töröktől visszafoglalt területeket, így a budai fürdőt is kincstári tulajdonnak tekintette, de 1703-ban Buda városának adta.  

A fürdő felújítása 1880-tól indult meg. A gőzfürdő még ebben az évben megnyílt, de a végleges felújítás csak 1883-ban fejeződött be. Ekkor csatolták a törökfürdő sarokmedencéit a gőzfürdőhöz, s ekkor bontották le a fürdőt övező kőfalakat. 1896-ban nyílt meg az uszoda, melynek látogatottsága nagyon alacsony volt, mivel azt a férfiak és nők csak külön-külön vehették igénybe. Csak 1930-ban vezették be a koedukált fürdési lehetőséget. 

A második világháború sok kárt okozott a fürdőben, de lényegében historikus értékes magja megkímélt maradt. A második világháború után 1946-ban nyílt újra lehetőség az ivókúrázásra, az Attila és Juventus forrásoknál – a Hungária forrás vize csak később volt iható. A jelenlegi ivócsarnok 1965 júniusában fogadta az első látogatókat. Az 1950-es évektől napjainkig számos modernizálásra, bővítésre, korszerűsítésre került sor, mely munkákat a Műemlék Felügyelőséggel egyeztetve végezték. 


Rudas fürdő forrásai: 

A Rudas fürdő forrásai és kútjai vizüket közvetlenül a dolomitrétegből nyerik. A források vizének hőmérséklete 35-42°C. A fürdő vízellátásának alapját a század első harmadáig a természetes források jelentették. Az 1930-as években tértek át a fúrt kutakból történő víznyerésre. Közelében 21 melegvizű forrás van, közülük a legnagyobbak: Árpád I. II. II. (42 C°), Beatrix (39 C°), Mátyás (42-43 C°), Hygieia és Diana (35 C°), Gül Baba (42 C°), Török (42 C°), Kossuth (41 C°), Kara Musztafa (42,8 C°), Rákóczi (41,8 C°). A források közül a török kori gőzfürdőt, a Kossuth, a Kara Musztafa-, a Rákóczi- és a Török forrás, az uszodákat a Hygieia- és a Diána-forrás táplálja, az ivóvízcsarnokban az Attila- és a Juventus-forrás vize iható.

 

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. november 8.
Nézettség: 2,342 Kategória: Magyarország
Előző cikk: Kiskunsági Nemzeti Park-Bösztörpuszta Következő cikk: Bugac Puszta


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: