A Dunakanyar értékes és egyedi természeti kincsünk. Állat- és növényvilága is rendkívül gazdag, és a terület számos védett fajnak is otthont ad. De nem csak az élővilág figyelemreméltó. Vannak történelmileg fontos és híres városaink, mint Esztergom, Visegrád, Szentendre vagy Vác. Ezek miatt jelenleg a Dunakanyar rajta van a Világörökség várományosi listáján.

Földrajza, elhelyezkedése

A terület a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza, ahol a folyam a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, folyásiránya pedig nyugat-keletiről észak-délire változik. Tágabb értelemben ide sorolhatjuk még a folyókanyar jobb partjának vidékét, a Börzsöny Pest megyéhez tartozó részét, a Pilist és a Visegrádi-hegységet is.

A Dunakanyar növényvilága

Ha egy területet növényföldrajzi szempontból vizsgálunk, akkor figyelembe kell venni az ott élő növényeket és a flóraösszetétel változását vagy fejlődését is. Az egységes fejlődéstörténetű legnagyobb területegységek a flórabirodalmak, míg a rendszer kisebb egységei a régiók vagy flóraterületek, majd a flóratartományok, flóravidékek és végül a flórajárások.

A Dunakanyar a Dunántúli-középhegységre jellemző Bakonyicum és az Északi-középhegységre jellemző Matricum flóravidék határán húzódik - a tájegység ezért a közép-dunai flóraválasztó vonal része (a -2 fokos januári középhőmérséklet izotermájával esik egybe). Ezeken belül pedig fellelhető a Neograndense (Börzsöny, Matricum) és a Visegradense (Visegrádi-hegység, Naszály Bakonyicum) flórajárás is.

A Visegradense flórajárás területén együttesen vannak jelen a kontinentális, a szubmediterrán és a nyugat-balkáni flóraelemek. Olyan fajok képviseltetik magukat itt, mint a pirosló hunyor, a pufók árvacsalán, a dudamag, a halvány repcsény, vagy egy itt élő hibrid faj, a Horánszky-cickafark.

A Naszály a Duna-balparti rögök legmagasabb és leghíresebb tagja, amelyet természetföldrajzi szempontból a Cserháthoz sorolnak, eltérő felépítése és kőzetanyaga miatt földtanilag viszont  önálló szerkezeti egységnek tekintik.

Pirosló hunyor (Ravasz Balázs fotója)

Növényzete főként harasztokból, zárva- és nyitvatermőkből áll – több mint 450 fajt különböztetünk meg, amiből 79 védett, öt pedig fokozottan védett. Továbbá fellelhetők itt „bennszülött”, csak a Kárpát-medencében honos fajok is. A Naszályt hasonló növényzete miatt a Visegradense flórajáráshoz soroljuk, amely a Bakonyicum flóravidék része. Erdői leginkább tölgyesekből és bükkösökből állnak. Pontosabb erdőmegnevezései: törmeléklejtő-erdő, mészkő szurdokerdő, középhegységi cseres-tölgyes és melegkedvelő tölgyes. Az aljnövényzet legfontosabb tagjai a tollas szálkaperje, a bajuszos kásafű, az egyvirágú gyöngyperje és a bükkös sás. Itt található főbb védett növények a hóvirág, a gérbics, a madársisak, a nagy ezerjófű, az apró nőszirom és a tarka nőszirom.

Kardos madársisak (Ravasz Balázs fotója)

A hegység mészkőanyaga miatt eddig körülbelül száz barlangot tártak fel a kutatók. Magyarország hetedik legmélyebb barlangja, a Naszályi-víznyelőbarlang, avagy a Szinlő-barlang is itt található.

A terület állatvilága és védelme

A Dunakanyar állatvilágát ugyanolyan sokrétűség jellemzi, mint a növényvilágát, bár ez egységesebb és összetettebb. Rengeteg különleges és védett állat talál itt menedékre. Ezt a földrajzi fekvés, a vízrajz, az éghajlat és a növényvilág határozza meg. A legfontosabb talán a vadállomány; Európa szerte híres a vidék vadjairól. A nagyobb erdőségekben találhatunk igazi nagyvadakat, mint a gímszarvas, a muflon vagy a vaddisznót. De kisebb fajtákból is szép számmal lelhetünk fel, gondoljunk itt fácánra, mezei nyúlra, rókára, vadmacskára, görényre, borzra és menyétre. 

A madárvilág sokszínűsége is figyelemreméltó. A ragadozók közül a parlagi sas, a héja, a kabasólyom és a karvaly. A legismertebb énekesmadarak a fülemüle, a rigó és a pacsirta. A halállományt tekintve él itt pisztráng, cselle és kövicsík.

Természetvédelmi szempontból a Dunakanyar felbecsülhetetlen. Nem véletlenül képezi a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét a Dunakanyar számos része. Az 1997-ben alapított park nem csak a legfiatalabb, de az egyik leggazdagabb is élővilágára nézve. Működési területe kihat Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére is. Címerállata a havasi cincér, amely Európában több helyen már kipusztult.

A terület szépsége nem csak a természetvédőket vonzza, de a turistákat is. Leglátogatottabb túracélpontjai a Rám-szakadék, a Holdvilág-árok, a Dobogó-kő és az Ördögmalom-vízesés

Rám-szakadék