A Tapolcai-tavasbarlang


A Tapolcai-tavasbarlang

Elbűvölő tó a föld mélyén: a Tapolcai-tavasbarlang

A Tapolcai-tavasbarlang a Balaton-felvidék vonulatai között elhelyezkedő Tapolca városa alatt húzódik, mintegy  négy kilométer hosszan. A Tapolcai-medence legértékesebb látnivalóját a bársonyos zöld színekben pompázó vízen csónakázva járhatják végig a látogatók.

A tavasbarlang felfedezése

A Tapolcai-tavasbarlang felfedezése Németh Ferenc kőművesmester nevéhez köthető, akinek emlékét a bejáratnál felfüggesztett kis márványtábla őrzi. 1902-ben Tóth Pál pékmester megbízásából a Kisfaludy Sándor utca 6. szám alatt fekvő telken kutat ásott vízszerzés céljából. A munkálatok során egy rejtelmes, sötéten tátongó üregre bukkantak. Miután társaival együtt bemásztak a kőtörmelékek között, egy meseszép földalatti terembe csöppentek, ahol kékeszölden csillogó, kristálytiszta vizet találtak. A felszínre visszaérkezve elmondták felfedezésüket, aminek eredményeképpen Lóczy Lajos geológus a Balaton-kutatás vezetőjeként megkezdte a barlang tudományos feltárását.

Kőzetanyaga

A barlang meghatározó kőzettömegét mészkő és márga rétegek alkotják, amelyek a Szarmata-tenger üledékeiből rakódtak le közel 13,7 millió éve. Az idő során rájuk ömlött és megszilárdult vulkáni lávát a felszíni vizek folyása és a szél alakította. A barlang belső kristályain a mélyrétegekből származó forró karsztvíz oldó hatása érvényesült, ezzel formálva ki Tapolca földalatti termeit, üregeit.

A barlang kiépítése

1913-ban, a tapolcai lakosokból alakult „Barlangtársulat” megépíttette a 74 lépcsős, jelenleg is használt lejáratot, amelynek megnyitása után beindulhatott a barlang rendszeres látogatása. 1928-ban villannyal szerelték fel termeit, ezzel hazánkban az első villanyvilágítással ellátott, az idegenforgalom céljaira berendezett barlanggá vált. A víz által kialakított járatrendszer hossza mintegy négy kilométerre tehető, aminek ma két és fél kilométernyi része járható be. Legnagyobb terme, a Lóczy-terem csaknem 20 méter hosszú, 4 méter széles és 8 méter magas.


Vízellátása

A dolomit kőzetből, amelyre a szarmata mészkő támaszkodik, hűs karsztvíz folyik a Tapolcai-medence régiójába. Ugyanez a dolomit száz méterekkel a felszín alatt is megtalálható, ahol a víz hőmérséklete közel 40 Celsius-fokra melegszik az utóvulkáni hatásoknak köszönhetően, majd a mészkő repedésein felfelé száll. A két forrásból származó víz elegyedve alakította ki a járatokat.

A tavasbarlang vizének mélysége 1 és 5 méter között váltakozik és annyira tiszta, hogy akár a 4 méter mélységben levő képződmények is jól látszódnak. A tó vizének hőmérséklete 19 Celsius-fok, jóval magasabb a környező, átlagos kutak vizének hőmérsékleténél. Ezzel összefüggésben a barlangi levegő is melegebb a megszokott pincehőmérsékletnél - egész évben 20 fok körül alakul.


Tapolca másik nevezetessége a Malom-tó, melynek vize közvetlen összeköttetésben áll a barlangéval. Bizonyítékként szolgál erre a barlang állatvilágának legfeltűnőbb képviselője, a fürge csele (a tapolcaiak csetrinek nevezik). Ennek az apró halfajtának a felszíni őse eredetileg a Malom-tó lakója volt, de bejutva a barlang vizeibe egy sajátos, külső tulajdonságokban is eltérő változatot hozott létre.


A tapolcai Malom-tó.

Természeti és turisztikai értéke

A Tapolcai-tavasbarlangot 1942-ben, hazánkban másodikként, védelem alá helyeztek, valamint 1982-ben fokozottan védettnek nyilvánították. Geológiai, hidrológiai és biológiai értékei, valamint kiterjedése miatt nyerte el kiemelt státuszát. A barlang rendkívül tiszta, por- és baktériummentes levegője kedvező hatással van az allergiás, asztmás és más légzőszervi megbetegedésekre. Ezeknek a kezelésére az 1925-ben felfedezett másik ágat, az úgynevezett Kórház-barlangot használják, ahol a hőmérséklet 20 Celsius-fok körül ingadozik, a páratartalom pedig közel 100 százalékos. A kutatásokat és a barlang további területeinek feltárását még tökéletesebb felszerelésekkel, képzett búvárokkal napjainkban is folytatják.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 1,510 Kategória: Magyarország
Előző cikk: A Bükk-fennsík élővilága Következő cikk: A Tisza-szabályozás kalandos története

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: