Magyarország egyik legszárazabb területére, a fülöpházi buckavidékre.

A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg. A Hátságot sokfelé jellemző homokbuckák Ény-Dk-i települési irányúak, mely az uralkodó széliránynak felel meg. A Hátság felszínét lepelhomok-síkságok, tagolt homokbucka vonulatok jellemzik a szél által kifújt mélyedésekkel, melyekben korábban időszakos szikes tavak, szikes mocsarak sokasága volt.

A szinte érintetlen állapotban levő homokbuckások egyik legszebb védett része a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik az 1992 hektáros fülöpházi buckavidék. A falu szomszédságában még néhány mozgó homokbucka ma is látható, amikor a szél formálja a futóhomokot a lösz felett. A buckavonulatokat homoki csenkeszes, árvalányhajas nyílt homokpusztagyepek borítják, itt-ott borókával. A buckaközökben serevényfüzeseket, a buckaoldalakon borókás-nyárasokat találunk. A naprózsa, a homoki báránypirosító, a kései szegfű, a homoki vértő, a homoki varjúháj jól alkalmazkodik a szárazsághoz. Rovarfaunája gazdag, ez a táplálékbázisa az itt előforduló három gyíkfajnak: a homoki, a zöld és a fürge gyíknak. Madarai közül említést érdemel az itt költő szalakóta, a búbos banka, a gyurgyalag és a sárgarigó. A buckavonulat keleti részén a szél által kialakított medencékben szikes tavak vannak, amelyek a nyolcvanas évek aszályos időjárása miatt kiszáradtak.

A legeltetés megszűntével lassan megszűnt a homok mozgása is. Ma már csak két mozgó homokbucka található a fokozottan védett területen. Lassan a fás szárú növények is megjelentek a területen. Az elsők között az egybibés galagonya, a sóskaborbolya és a közönséges boróka hódítja meg meg a csupasz homokot. A fákat elsősorban a nyárfa fajok - a fehér- és a szürke nyár, és a fehér akác képviseli. A homokvidék állatvilágából az ízeltlábúak a legfajgazdagabbak. A hangyalesők tölcséreit mindenhol könnyű megtalálni a nyílt homokon, de sok poloska, sáska, szöcske és pók is él a gyorsan felmelegedő és gyorsan kiszáradó homokon.

                           Árvalányhaj                                               magyar csenkesz

                                             májusi árvalányhaj virágzás

                                              átok tüske vagy barcsi bogáncs