Régiók - Magyarország - A Magyar Királyság vármegyéi

   

 
                           Bereg vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében. A vármegye területének nagy része Ukrajna, kisebb része pedig Magyarország területén fekszik.FöldrajzBereg vármegye északi részét a Keleti-Beszkidek hegység, déli részét pedig az Alföld foglalta el. Legfontosabb folyója a Tisza.
 
                           Beszterce-Naszód vármegye  közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Területe ma Románia része.Földrajz Beszterce-Naszód vármegye területének teljes részét a Keleti-Kárpátok hegység csoportjai foglalták el. Egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. Legfontossabb folyója a Beszterce.
 
                            Bihar vármegye Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig. A vármegye trianoni békeszerződés előtti területének keleti 3/4 része ma Románia, míg nyugati 1/4 része Magyarország része.Földrajz Bihar vármegye volt Magyarország harmadik legnagyobb területű vármegyéje.
 
                                           Borsod vármegye közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig és 1939-1945 között. A megye az 1920-as trianoni békeszerződés után is teljes egészében Magyarország része maradt, 1923 és 1939 között Borsod, Gömör és Kishont k.e.e.
 
                               Brassó vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország második legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt.FöldrajzAz egykori Brassó vármegye teljes területe hegység. Legfontosabb folyója az Olt. A vármegye területének nagy részét a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok fedték le.
 
                        Csanád vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső, alföldi részén. A vármegye területe jelenleg nagyobb részt Magyarországhoz, kisebb részt Romániához tartozik.FöldrajzA vármegyét északon Békés és Arad vármegyék, keleten Arad vármegye, délen Torontál vármegye, nyugaton pedig Csongrád és Békés vármegyék határolták.
 
                                                            Csík vármegye  Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten Moldva határolta.
 
                          Csongrád vármegye közigazgatási egység a Magyar Királyság középső részében. A vármegye 20. század eleji területének legnagyobb része ma a magyarországi Csongrád megyéhez tartozik, csupán Horgos tartozik Szerbiához.FöldrajzA vármegye területe szinte mindenhol síkság, csak néhány helyen találni mesterségesen emelt dombokat.
 
                        Esztergom vármegye  közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén. A 13. századtól 1867. április 15-ig a mindenkori esztergomi érsek volt a vármegye főispánja.Története Esztergom vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Esztergom központtal.
 
                             Fejér vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén a 11. századtól. Ma Magyarország része kissé megváltozott területtel Fejér megye néven.Földrajz Északi részén a Vértes-hegység, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.

72 cikk | 2 / 8 oldal