Régiók - Magyarország - A Magyar Királyság vármegyéi

   

 
                                Fogaras vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. A vármegye területe jelenleg Románia része.Földrajz Fogaras vármegye területe két részre osztható fel: az északi, völgyes, dombos, termékeny és a déli, a Fogarasi-havasok által lefödött rész.
 
                          Gömör és Kis-Hont vármegye közigazgatási egység (vármegye) volt a Magyar Királyság területén 1802-től, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
 
                           Győr vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság nyugati részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva.Földrajza Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja.
 
                           Hajdú vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Ma Hajdú-Bihar megye területének része.FöldrajzHajdú vármegye területe az Alföld része volt.
 
                                  Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Románia része.Földrajz Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, keleten a Bodoki-hegység és a Nemere-hegység, északi részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok.
 
                             Heves vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. A 16. századi török hódítástól 1876-ig Külső-Szolnok vármegyével egyesítve Heves és Külső-Szolnok vármegyeként működött. Ma Magyarország része Heves megye néven.FöldrajzaHeves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt.
 
                               Hont vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A vármegye legnagyobb része ma Szlovákiához, kis része Magyarországhoz tartozik.Névadója és első ispánja Hont-Pázmány nemzetség egyik névadó őse, Hont (Hunt) lovagFöldrajza A vármegye területének legnagyobb része hegyes, csak az Ipoly völgyében található síkság.
 
                             Hunyad vármegye  közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén. Székhelye Déva volt. A vármegye jelenleg Románia része.Földrajz Hunyad vármegye egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek.
 
                            Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási egység volt 1876 és 1950 között a Magyar Királyság középső részén, az Alföldön a Tisza két partján. A vármegye területe jelenleg Magyarország része, nagyrészt megegyezik utódáéval, Jász-Nagykun-Szolnok megyéével.Földrajza Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe az Alföld része volt..
 
                        Kis-Küküllő vármegye a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része.Földrajz Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban.

72 cikk | 3 / 8 oldal