Bereg vármegye


  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bereg vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében. A vármegye területének nagy része Ukrajna, kisebb része pedig Magyarország területén fekszik.

Földrajz
Bereg vármegye északi részét a Keleti-Beszkidek hegység, déli részét pedig az Alföld foglalta el. Legfontosabb folyója a Tisza. A vármegyét északon Galícia osztrák tartomány, keleten Máramaros és Ugocsa vármegyék, délen Ugocsa illetve Szatmár vármegyék, nyugaton pedig Szabolcs és Ung vármegyék határolták.

Történelem
Bereg vármegye előzménye a tatárjárás előtt a beregi erdőispánság volt. Bereg vármegye a tatárjárást követően alakult ki Borsova vármegye területén. Első említése 1248-ból származik. 1299-ben már nemesi vármegye. A 14. század elején Munkács vára volt a központ. a 16–17. században a Felső-magyarországi Főkapitányság része, amelyet 1606-ban, 1624-ben, 1645-ben átengedtek az erdélyi fejedelmeknek. A karlócai békekötés után a Magyar Királyság része Munkács központtal.

II. József a IV. Munkácsi Kerületbe osztotta, 1851-1860 között a Kassai Kerület része. 1867-1918 között a vármegye központja Beregszász volt.

1918-tól a vármegye északkeleti, nagyobbik része Csehszlovákiához tartozott, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.

A megye Magyarországon maradt részének először Tarpa lett a székhelye, majd 1923-ban összevonták Szatmár vármegye és Ugocsa vármegye maradékával Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye néven Mátészalka székhellyel.

Az I. bécsi döntés alapján 1938-ban ismét magyar birtok lett az addigi határ melletti területsáv, így Bereg és Ugocsa megyékből is egy pár tucat község. Ekkor Szatmár megye önállóvá vált, Bereg és Ugocsa megyék területe pedig Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye néven, Beregszász székhellyel új közigazgatási egységgé alakult.

1939-ben a magyar hadsereg felszabadította Kárpátalját, benne Bereg teljes területét is. Mivel azonban Kárpátalja külön jogi státuszt kapott, Bereg vármegye nem kapta meg az oda tartozó korábbi területét, hanem ott Beregi közigazgatási kirendeltség néven szerveztek új területi egységet.

A II. bécsi döntés alapján 1940-ben magyar birtok lett többek között Ugocsa megye addig Romániához tartozott déli fele is, így Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye szétvált két önálló megyére.

A II. világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a korábbi Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területét Szatmár-Bereg vármegye néven végleg egyesítették. Az 1950-es megyerendezés során ez Szabolcs-Szatmár megye része lett, amit 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének neveznek.

Kárpátalja Bereg oda tartozó részével együtt 1945-tól a Szovjetunió része lett. A környező kommunista országokhoz hasonlóan a Szovjetunió is asszimiláló politikát folytatott, így az egykori Bereg vármegye magyarjai is fogyatkoztak.

Közigazgatás
Járási beosztás
A vármegyében az alábbi járások működtek a 19. század utolsó harmadától 1918-ig:

    Felvidéki járás, székhelye Ilosva
    Mezőkaszonyi járás, székhelye Mezőkaszony
    Munkácsi járás, székhelye Munkács
    Szolyvai járás, székhelye Szolyva
    Tiszaháti járás, székhelye Beregszász
    Latorcai járás, székhelye Oroszvég (1899-ben szervezték)
    Alsóvereckei járás, székhelye Alsóverecke (1904-ben szervezték)

1939-44 között, amikor a vármegye átmenetileg ismét önállóan működött, a járási beosztás az alábbi volt:

    Beregszászi járás, székhelye Beregszász
    Munkácsi járás, székhelye Munkács
    Vásárosnaményi járás, székhelye Vásárosnamény

Városok
Bereg vármegyéhez a községi törvény alapján 1871-től 1918-ig két rendezett tanácsú város tartozott, Beregszász és Munkács. 1938 és 1944 között szintén e két város volt a megyében, de ekkor a megváltozott jogszabályoknak megfelelően megyei város volt a rangjuk.

 

Forrás: Wikipédia


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2011. szeptember 5.
Nézettség: 1,978 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Belovár-Kőrös vármegye Következő cikk: Beszterce - Naszód vármegye


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: