Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Területe ma Románia része.
Földrajz
Beszterce-Naszód vármegye területének teljes részét a Keleti-Kárpátok hegység csoportjai foglalták el. Egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. Legfontossabb folyója a Beszterce. Északról Máramaros vármegye, keletről Bukovina osztrák tartomány és Románia, délről Csík vármegye, Maros-Torda vármegye és Kolozs vármegye, míg nyugatról Szolnok-Doboka vármegye határolta.
Története
Beszterce-Naszód vármegye 1876-ban alakult Beszterce vidéke és Naszód vidéke, valamint Doboka vármegye és Belső-Szolnok vármegye egyes részeinek összevonásával.
1918-tól a vármegye Románia részévé vált. A II. bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.
A II. világháború után újra Románia része lett. Jelenleg a vármegye területe a romániai Beszterce-Naszód megye része.
Közigazgatás
A 20. század elején a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Besenyői járás, székhelye Beszterce (ami rendezett tanácsú város is volt)
- Jádi járás, székhelye Jád
- Naszódi járás, székhelye Naszód
- Óradnai járás, székhelye Óradna
Forrás: Wikipédia