Beszterce - Naszód vármegye


    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Beszterce-Naszód vármegye  közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Területe ma Románia része.

Földrajz
Beszterce-Naszód vármegye területének teljes részét a Keleti-Kárpátok hegység csoportjai foglalták el. Egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. Legfontossabb folyója a Beszterce. Északról Máramaros vármegye, keletről Bukovina osztrák tartomány és Románia, délről Csík vármegye, Maros-Torda vármegye és Kolozs vármegye, míg nyugatról Szolnok-Doboka vármegye határolta.

Története
Beszterce-Naszód vármegye 1876-ban alakult Beszterce vidéke és Naszód vidéke, valamint Doboka vármegye és Belső-Szolnok vármegye egyes részeinek összevonásával.

1918-tól a vármegye Románia részévé vált. A II. bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.

A II. világháború után újra Románia része lett. Jelenleg a vármegye területe a romániai Beszterce-Naszód megye része.

Közigazgatás
A 20. század elején a vármegye négy járásra volt felosztva:

  •     Besenyői járás, székhelye Beszterce (ami rendezett tanácsú város is volt)
  •     Jádi járás, székhelye Jád
  •     Naszódi járás, székhelye Naszód
  •     Óradnai járás, székhelye Óradna


Forrás: Wikipédia

 

 

 

 


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2011. szeptember 5.
Nézettség: 2,320 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Bereg vármegye Következő cikk: Bihar vármegye


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: