Brassó vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország második legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt.
Földrajz
Az egykori Brassó vármegye teljes területe hegység. Legfontosabb folyója az Olt. A vármegye területének nagy részét a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok fedték le. A vármegyét északról Nagy-Küküllő vármegye, keletről Háromszék vármegye, délről Románia, nyugatról pedig Nagy-Küküllő és Fogaras vármegyék határolták.
Története
Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott. 1918 óta Brassó vármegye területe Romániához tartozik.
Közigazgatás
Járások
A vármegye községei fennállása alatt mindvégig az alábbi három járáshoz voltak beosztva:
- Alvidéki járás, székhelye Földvár
- Felvidéki járás, székhelye 1894-ig Feketehalom, azután Brassó
- Hétfalusi járás, székhelye Hosszúfalu
Város
A vármegyéhez egyetlen város tartozott, a megyeszékhely Brassó, melynek rangja rendezett tanácsú város volt, emellett törvényesen használta a történelmi szabad királyi városi címet is.
Forrás: Wikipédia
