Csanád vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső, alföldi részén. A vármegye területe jelenleg nagyobb részt Magyarországhoz, kisebb részt Romániához tartozik.
Földrajz
A vármegyét északon Békés és Arad vármegyék, keleten Arad vármegye, délen Torontál vármegye, nyugaton pedig Csongrád és Békés vármegyék határolták.
Csanád vármegye egykori területének legnagyobb része síkság, keleten néhol dombok is találhatóak. Legfontosabb folyói: északon a Maros, délen a Szárazér (a Holt-Maros egyik ága). Csanád vármegye a Magyar Királyság egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe volt.
Történelem
Csanád vármegye nevét Csanád vezérről, Ajtony legyőzőjéről kapta. Területe a megalapítás korában a mainál sokkal nagyobb volt, magába foglalta Temes, Torontál, Arad, Krassó, Keve és a későbbi Csanád vármegyéket. A török hódoltság időszakától eltekintve megszakítás nélkül magyar fennhatóság alatt állt, 1918-ban a vármegye egésze román megszállás alá került, és bár a románok az egész vármegyére igényt formáltak, csak Nagylak és környéke került a trianoni békeszerződés következtében Romániához.
Az el nem csatolt rész 1923-ban egyesült Torontál vármegye és Arad vármegye Magyarországon maradt részeivel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, melynek neve 1945-ben Csanádra egyszerűsödött, majd az 1950-es megyerendezéskor területét felosztották Békés megye és Csongrád megye között.
A Romániához csatolt terület ma Arad megye részét képezi.
Közigazgatás
1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Battonyai járás, székhelye Battonya
- Központi járás, székhelye Makó
- Mezőkovácsházi járás, székhelye Mezőkovácsháza
- Nagylaki járás, székhelye Nagylak,
továbbá a megyéhez tartozott még Makó rendezett tanácsú város.
Forrás: Wikipédia
