Esztergom vármegye


   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Esztergom vármegye  közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén. A 13. századtól 1867. április 15-ig a mindenkori esztergomi érsek volt a vármegye főispánja.

Története
Esztergom vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Esztergom központtal.

Fekvése
Esztergom vármegye a Duna mindkét partján feküdt. Határai északon Bars, keleten Hont és Pest-Pilis-Solt-Kiskun, délen és nyugaton Komárom vármegye voltak. 1077 km2-es területével az ország legkisebb vármegyéje volt.

Esztergom vármegye földje a Duna bal partján többnyire 107–150 m magas termékeny lapály, melyen csak Farnad és Magyar-Szölgyén, valamint Béla és Kőhid-Gyarmat vidékén emelkednek hullámos dombok (egészen 276 m magasságig). A Duna jobb partja többnyire hegyes. A vármegye délkeleti részében a Pilis hegycsoport végső nyúlványai ágaznak szét.

Legmagasabb emelkedései, a Dobogó-kő (700 m) és a Keserűshegy (641 m) a vármegye határán vannak, s kiváló természeti szépségeket rejtenek magukban. E hegyek nyúlványai egészen a Dunáig ereszkednek, melynek völgye Esztergom és Dömös közt gyönyörű völgyszorossá válik. E hegységnek a Duna felé eső végső magaslatai az esztergomi Vaskapu (406 m) és a Zamárhegy (308 m). Lejtőiket azelőtt gazdag szőlők fedték, melyek azonban ma már tetemesen meggyérültek. A Pilis-hegység ágazatait nyugat felől a Csévi völgylapály választja el a dorogi hegyektől (Gete 457 m, Henrik-magaslat 340 m), melyek gazdag széntelepeket rejtenek magukban. Azokon túl hullámos térség terül el a Gerecse-hegységig, melynek legmagasabb csúcsa (Gerecse, 633 m) még a vármegye területén emelkedik. A vármegye főfolyója a Duna, mely azt nyugat-keleti irányban ketté hasítja. Balfelől a Garamot veszi fel, mely a vármegye területén a Kétyi-vízzel és a Párizsi-csatorna vizével gyarapodik. A jobb oldalról jelentékenyebb mellékvize nincs a Dunának, mocsarak azonban úgy a balparton (Búcs és Muzsla közt), mint a jobbparton (Esztergomtól délre) kísérik a folyamot. Ásványforrások csak Esztergomban fakadnak gyógy- és ivóvízre lehűtve, 22 °C-os hévvizei igen keresettek csuzos és ideges betegségekben.

Gazdaság
A vármegye ipara leginkább a bányászatra szorítkozott. Ezenkívül említendő a lábatlani, piszkei és nyergesújfalui cementgyár, az esztergomi téglagyárak, ugyanott néhány kisebb ipartelep (vas- és rézöntő, bőrgyár, szeszgyárak), továbbá a bátorkeszi szeszfőző, a nyergesújfalui téglagyár, a párkányi keményítő- és csirizgyár.

A kereskedelem főcikkei a gabona, a bor, a szőlő és a gyümölcs, továbbá a bányák (márvány, kőszén) és gyárak (cement, szesz) terményei voltak. Ipartestület és kereskedelmi társulat csak Esztergomban állt fent. A közlekedés főere a Duna volt, melyen különösen a márványbányák termékeit szállították Budapestre, továbbá a m. k. államvasutak Pozsony-budapesti vonala, melyből a vármegye területén a csattai szárnyvonal ágazik ki, végül az almás-esztergomi h. é. vasút. A vármegye területét érintő vasúti vonalak hossza 78 km volt. A gőzhajózást a Dunán a Dunagőzhajózási Társulat tartotta fenn, azonkívül Esztergomból a m. k. államvasút megállójához csavargőzös közlekedett, a Garamon élénk tutajozás folyt. A kiépített állami utak hossza 32,6 km, a törvényhatósági utaké 246,9 km volt. 1895-re készült el a Budapest–Esztergom-vasútvonal, melynek hossza 46 km és melyet a miniszter 1893. decemberben engedélyezett. A vasút 6 250 000 forintba került. Esztergom és Párkány között a Cathry vállalkozó 1895-re építette fel az állandó Mária Valéria hidat.

Közigazgatási felosztás
Járási beosztás
A vármegye a Duna által elválasztott két járásra oszlott, melyeknek 1886-tól volt állandó székhelye (addig a főszolgabíró mindenkori lakhelyét tekintették annak):

  •     Esztergomi járás, székhelye Esztergom
  •     Párkányi járás, székhelye 1908-ig Muzsla, azután Párkány


A trianoni békeszerződés következtében a Párkányi járás 1920-tól Csehszlovákiához tartozott, Esztergom és az Esztergomi járás pedig Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye része lett. 1938-44 között, amikor az első bécsi döntés folytán Esztergom megye az északi részével kiegészülve ismét önállóan működött, a járási beosztás az 1920 előttivel megegyező volt.

Városok
Esztergom a legrégibb szabad királyi városok közé tartozott, így kívül esett a vármegye hatáskörén. 1876-ban azonban, amikor a szabad királyi városok nagy részével együtt megszűnt önálló törvényhatóságként működni, Esztergom rendezett tanácsú várossá alakult, illetve 1930-tól a jogállás átnevezésével megyei város lett a rangja.

 

VIDEÓ

Virtuális hajókirándulás 3D

Esztergom Duna múzeum 3D

 

Forrás: Wikipédia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2011. szeptember 8.
Nézettség: 1,961 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Csongrád vármegye Következő cikk: Fejér vármegye


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: