Fejér vármegye


      

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fejér vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén a 11. századtól. Ma Magyarország része kissé megváltozott területtel Fejér megye néven.

Földrajz
Északi részén a Vértes-hegység, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.

Északon Komárom, keleten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, délen Tolna, nyugaton pedig Veszprém vármegye határolta.

Történelem
Fejér az egyik legöregebb volt a Magyar Királyság vármegyéi közül, a 11. század elején alapították. A Duna-Tisza közén fekvő egykori Solt-széket, ami azelőtt Fejér vármegye része volt, a 17. században Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták. Ezt követően határai évszázadokon át alig változtak.

A második világháború után az 1945-ös megyerendezés során Érdet és környékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták, az 1950-es megyerendezés során viszont Enyinget és környékét Veszprém megyétől Fejérhez.

Közigazgatás
Járási beosztás
A vármegye járási beosztása sokszor változott fennállása során, itt csupán vázlatosan mutatjuk be.

18-19. század
A 18. században és a 19. század első felében a megye általában három járásra oszlott, melyek mindegyike hosszan elnyúlt észak-déli irányban. Nyugatról keletre a következő volt az elnevezésük:


19. század közepe
A 19. század közepére a megye járási beosztása tagoltabbá vált, hat járásra oszlott:


1880-as évektől
A megye járási beosztása és a járási székhelyek 1886 után állandósultak és az alábbiak szerint alakultak 1950-ig (zárójelben a székhely):


Város
Fejér vármegye területén egyetlen város volt, Székesfehérvár, mely a székhelye volt, és kiváltságai a középkorba nyúlnak vissza. Eleinte szabad királyi város, majd 1876-tól törvényhatósági jogú város volt a jogállása, vagyis tulajdonképpen soha nem tartozott a vármegyéhez.

 

Forrás: Wikipédia

 


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2011. szeptember 8.
Nézettség: 2,907 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Esztergom vármegye Következő cikk: Fogaras vármegye


   








Megjegyzések

Sándor Árpád
hétfő, 2015. december 21. 16:48
Örülök a cikknek, sokat megtudtam szűkebb hazámról ahol születtem, felnőttem, és nagyon rövid megszakításokkal azóta is élek. Egyébként Ercsiben lakom.



Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: