Fogaras vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. A vármegye területe jelenleg Románia része.
Földrajz
Fogaras vármegye területe két részre osztható fel: az északi, völgyes, dombos, termékeny és a déli, a Fogarasi-havasok által lefödött rész. A Fogarasi-havasok az egyik legmagasabb hegység volt a Magyar Királyságon belül, rengeteg óriási csúcs van itt: Negoj-Csúcs, Buteanu-csúcs, Nagy-Vist. A vármegyének több folyója is volt: az Olt, a Barca, a Sebes. A vármegyét északról Szeben és Nagy-Küküllő vármegyék, keleten Brassó vármegye, délen Románia, nyugaton pedig Szeben vármegye határolta.
Történelem
Fogaras vármegye területe a honfoglalás után sem volt sűrűn lakott, köszönhetően a földrajzi jellegzetességeinek. A tatárjárás után a terület a legelsők között kezdődött elrománosodni. Jelentősége a vármegyének az 1300-as években nőtt, amikor Apor László parancsára építettek várat Fogaras városban. Területét többször vették ideiglenesen kezükbe a havasalföldi vajdák. 1526 után a vármegye területe a Keleti Magyar Királyság területe lett, és a vármegye központi vára a fejedelmek szálláshelyévé vált. 1599-ben Vitéz Mihály irányításába vette a területet, ami csak 1605-ben került vissza magyar kézbe, Bocskai Istvánnak köszönhetően. 1685-ben országgyűlést tartottak itt. I. Apafi Mihály fejedelemsége idején Erdély központja. A kuruc felkelés nem érintette a vármegye területét, mindvégig császári kézen maradt. Szintén a 48-as szabadságharc idején is mindvégig a császári uralom alatt volt. A vármegye az 1876os megyerendezés során jött létre. 1916-ban román irányítás alá került. 1920-tól hivatalosan is Románia része. A vármegye területéből megyét szerveztek, ami egészen az 1950-es román közigazgatási reformig létezett. 1944-ben a helyi szász lakosokat a Szovjetunióba telepítették. Ekkor a Brassó központú Sztálin régióhoz tartozott. 1965-ben az újabb közigazgatási reform után területe a mai Brassó megye részévé vált.
Közigazgatás
1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Alsóárpási járás, székhelye Alsóárpás
- Fogarasi járás, székhelye Fogaras (egyben rendezett tanácsú város is)
- Sárkányi járás, székhelye Sárkány
- Törcsvári járás, székhelye Zernest
Forrás: Wikipédia
