Győr vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság nyugati részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva.
Földrajza
Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja. Folyóvizekben mindig gazdag volt (árvíz jellemző volt a vármegyére) : Duna, Rába, Rábca, Marcal. Északon Pozsony vármegye, keleten Komárom vármegye, délen Veszprém vármegye, nyugaton Moson és Sopron vármegyék határolták.
Történelem
Győr vármegye a legöregebb magyar vármegyék egyike.Szent István király Győr (Geur) német lovagot nevezte ki győri ispánná.Ő a Győr nemzetség őse, és a város, illetve vármegye névadója is.
1177-ben említik először a ma, minden történész által hitelesnek tartott ispánjának nevét.1185-ben III.Béla király egy oklevele utal a létező győri várispánságra.
A vármegye iratai 1552-től a nemesi közgyűlés jegyzőkönyvei 1580-tól folyamatosan fentmaradtak.
Székesfehérvár 1543.évi török elfoglalása után a vármegye győrtől délre eső területe török hódoltsági terület. 1593-ban a vármegyében van 493,5 porta 859 adózó családfővel.1594-1598 közt a vármegye teljesen török kézen.
1611-ben nemesi összeírás a vármegyében: 147 nemes jogállású személy, ebből 10 egyházi személy, vagy testület. 20 győri armalista (birtok nélküli) nemes, 41 bajcsi és bácsai prediális (egyházi) nemes, 30 falusi kisnemes, 4 rác nemes.
1616-ban első említése az alszolgabírói tisztségnek.
1619-ben a vármegye lakossága Győr város nélkül 150,25 porta, kb: 15.000 fő.
1623-ban első adat a táblabírói tisztségre.
1681-ben Győrben 123 armalista, a vármegyében 15 predialista nemes, és 31 falusi kisnemes.
1715-ben a vármegyében 8 nemes, 1.517 jobbágy, 418 zsellér, összesen 1.943 háztartás. Ebből 1.911 magyar, 32 német háztartás.
1719-ben Győr város nélkül a vármegye lakossága kb: 13.000-14.000 fő.
1785-1790 közt II.József király rendeletére összevonták Győr, Moson, Komárom, Sopron, Vas, Veszprém, Esztergom vármegyéket Győri Kerület néven a győri székhellyel.
1809 augusztus és november közt a vármegye területe, Csilizköz kivételével, a Magyarországi megszállt területek néven létrejött francia katonai közigazgatás része.
1888-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 109.493 fő, területe 1.381,11 km2.
1918-tól a vármegye Dunától északra fekvő területei Szlovákia része.
1920-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 90.839 fő, területe 1.397 km2.
1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Moson és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a II. világháború után Győr-Moson megye lett. Ez az 1950-es megyerendezéskor egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.
Közigazgatás
A vármegye a 19. század végétől, amikor a megyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, három járásra volt felosztva:
- Pusztai járás, székhelye Győrszentmárton, neve 1940-től Pannonhalmi járás
- Sokoróaljai járás, székhelye Tét
- Tószigetcsilizközi járás, székhelye Győr
Forrás: Wikipédia
