Hajdú vármegye


      

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Hajdú vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Ma Hajdú-Bihar megye területének része.

Földrajz
Hajdú vármegye területe az Alföld része volt. A területen néhol találni mesterségesen emelt dombokat, ám ezeket a honfoglalás előtt a vármegye területén élő népek építették az árvizek elkerülésének céljából, illetve temetkezési hely céljából (lásd: Kunhalom). A vármegye talaja igen változatos volt: a Hortobágy mentén mocsaras, a vármegye nyugati részén lösz, a többi részén kövér fekete termőföld. Hajdú vármegye mindig szegény volt a vizekben: csak északon érintette a Tisza, valamint a Hortobágy folyó. A vármegye ásványkincsekben is szegény volt.

Északról és keletről Szabolcs vármegye, délről Bihar és egy rövid szakaszon Békés, nyugatról pedig Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Borsod vármegyék határolták.

Történelem
Hajdú vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján, pontos területét pedig az 1877. I. törvénycikk határozta meg. Gerincét az addigi Hajdú kerület városai (Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs) adták. Ezeken kívül hozzácsatoltak még tíz községet Szabolcs megyéből (Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen, Földes és Józsa-Szent-György), illetve hármat Bihar megyéből (Kaba, Mike-Pércs és Sámson).

A trianoni békeszerződés teljes egészében Magyarországnak hagyta és az 1923-as megyerendezés sem érintette Hajdú vármegyét. A 2. világháború után azonban az 1945-ös megyerendezés során hozzácsatolták Szabolcs megyétől Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva községeket.

Jelentős változás az 1950-es megyerendezéssel következett be, mikor Hajdú megyéből és Bihar megye egy részéből, valamint néhány Szabolcs megyétől átcsatolt községből létrejött Hajdú-Bihar megye Debrecen székhellyel. Ezzel az önálló Hajdú vármegye 74 éves története végetért.

Közigazgatás
Járási beosztás
A vármegye 1876-os megalakulásától kezdve kettő, 1901 és 1926 között három, majd ismét két járásra oszlott.

A megye délnyugati részének hat községe kezdetben a Nádudvari járást, majd 1901-től Hajdúszoboszlói járást, végül 1930-tól a Püspökladányi járást alkotta. Az elnevezés a járás székhelyének áthelyezéseit követte.

A megye többi községe először a Debrecen székhelyű Balmazújvárosi járáshoz tartozott. Ezt 1901-ben kettéosztották a Debrecen székhelyű Központi járásra és a Hajdúböszörményi járásra. Végül 1926-ban az utóbbi beolvadt az előbbibe, így ettől kezdve ismét csak két járása volt Hajdú vármegyének.

Városai
Kezdetben öt rendezett tanácsú város tartozott a megyéhez: Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló. Ezek közül azonban a városi feladatokkal járó magas adóterhek miatt Hajdúdorog 1886-ban, Hajdúhadház pedig 1891-ben nagyközséggé alakult feladva városi rangját. Az utóbbi település 1925-ben ismét várossá alakult, de a korábbi esethez hasonló okokból 1935-től másodszor is feladta e rangot.

Ezen kívül Hajdú vármegye területébe ékelődve, azt ketté vágva feküdt Debrecen városa, mely törvényhatósági jogú városként nem volt a megye része.


VIDEÓ

 

Forrás: Wikipédia


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2011. szeptember 8.
Nézettség: 1,771 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Győr vármegye Következő cikk: Háromszék vármegye


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: