Heves vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. A 16. századi török hódítástól 1876-ig Külső-Szolnok vármegyével egyesítve Heves és Külső-Szolnok vármegyeként működött. Ma Magyarország része Heves megye néven.
Földrajza
Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt. Északi részét a Mátra foglalta el, dél-keleten pedig az Alföld egy részén feküdt. A vármegye legfontosabb folyói a Tisza és a Zagyva voltak.
Szomszédai északról Gömör és Kis-Hont és Borsod, keletről Borsod és Hajdú, délről Jász-Nagykun-Szolnok, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Nógrád vármegye határolta.
Történelem
Heves vármegye a 13. században jött létre az addigi hatalmas Újvár vármegye déli részeként (Heves-Újvár). Az Oszmán Birodalom uralma alatt állt 1596–1687 között. A török hódítástól az 1876-os megyerendezésig egyesítve volt Külső-Szolnok vármegyével Heves és Külső-Szolnok vármegye néven.
A 2. világháború után az 1945-ös megyerendezés során idecsatoltak néhány községet Borsodtól. Néhány ekkor elhatározott átcsatolás végrehajtását elhalasztották, így csak 1950-ben került sor Heves és Nógrád határának kiigazítására Pásztó és Lőrinci környékén. Egyáltalán nem került sor Egyek és Tiszacsege szintén tervbe vett idecsatolására Hajdú vármegyétől.
Az 1950-es megyerendezés során a fent említetteken túl további községeket csatoltak Heveshez Borsod és Pest megyétől, továbbá a Tiszától keletre fekvő községeket Szolnok megyéhez csatolták, ellentétben az 1945-ös tervvel, mely szerint itt Heves még terjeszkedett is volna Hajdú vármegye rovására.
Közigazgatás
Járási beosztás
A vármegye 1876-tól eleinte nyolc, majd hét járásra oszlott, melyek határai sokszor változtak, végül az 1880-as évek közepére kialakult és állandóvá vált az 1950-ig fennálló hat járás neve és székhelye, sőt többé-kevésbé határaik is.
1877
Önállóvá válása után, 1877-ben az alábbi nyolc járásra oszlott a megye:
- Gyöngyös-patai járás
- Gyöngyös-pásztói járás
- Mátrai alsó járás
- Mátrai felső járás
- Tarnai alsó járás
- Tarnai felső járás
- Tarnai közép járás
- Tiszai járás
1888-1950
Az 1880-as évek közepétől az alábbi hat járás állandósult (zárójelben a székhely):
- Egri járás (Eger)
- Gyöngyösi járás (Gyöngyös)
- Hatvani járás (Hatvan)
- Hevesi járás (Heves)
- Pétervásár(a)i járás (Pétervására)
- Tiszafüredi járás (Tiszafüred)
Városai
1876-ban két rendezett tanácsú város (illetve 1929-től megváltozott elnevezéssel: megyei város) tartozott hozzá, Eger és Gyöngyös, melyekhez harmadikként Hatvan csatlakozott 1945-ben.
Forrás: wikipédia