Hunyad vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén. Székhelye Déva volt. A vármegye jelenleg Románia része.
Földrajz
Hunyad vármegye egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. A vármegye területét több óriási hegycsoport fedte le: A Retyezát-hegység, a Paring-hegység, a Kudsiri-havasok, a Pojána-Ruszka hegység, és a Bihar-hegység. A vármegyének sok fontos folyója is volt: a Maros, Sebes, Zsil, Sztirigy, Fehér-Kőrös. Mivel a vármegye hegységeiben szenet bányásznak, Hunyad vármegye mindig is ipari szempontból volt különlegesen fontos. A vármegyé északon Torda-Aranyos vármegye, keleten Alsófehér és Szeben vármegyék, délen Románia, nyugaton pedig Arad és Krassó-Szörény vármegyék határolták.
Történelem
A Hunyad név magyar személynévből alakult ki, s bizonyára első ispánja nevét őrzi.
Hunyad vármegye szervezésére Gyula 1003-ban történt legyőzése után kerülhetett sor. Ekkor ültethették a Maros síkján emelkedő város mellé a Berény törzsbeli vitézeket, és ezt követően építhették ki a hunyadi földvárat - amely földvárnak utolsó ura Béld vagy annak utóda lehetett - az első ispán székhelyévé.
Legelőször az 1256-os pápai dézsma alkalmával említik. Az 1876-os megyerendezéskor csatolták területéhez a megszűnő Zaránd vármegye egyik felét, továbbá a szintén megszűnő Szászváros-széket.
1918-tól Románia része. Ma az egykori vármegye területének legnagyobb része a romániai Hunyad megyéhez, néhány község keleten Fehér, délnyugaton Krassó-Szörény megye területéhez tartozik.
Közigazgatás
Hunyad vármegye járásai és városai 1914-ben
A vármegye 1910-ben 10 járásra oszlott és négy rendezett tanácsú város tartozott hozzá.
A járások:
- Algyógyi járás, székhelye Algyógy
- Brádi járás, székhelye Brád
- Dévai járás, székhelye Déva
- Hátszegi járás, székhelye Hátszeg
- Körösbányai járás, székhelye Körösbánya
- Marosillyei járás, székhelye Marosillye
- Petrozsényi járás, székhelye Petrozsény
- Puji járás, székhelye Puj
- Szászvárosi járás, székhelye Szászváros
- Vajdahunyadi járás, székhelye Vajdahunyad
A rendezett tanácsú városok:
Forrás: Wikipédia
