Krassó-Szörény vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. Jelenleg Románia része.
Földrajz
Krassó-Szörény vármegye területe szinte mindenütt hegység vagy dombvidék volt, csak néhol lehetett találni síkságot. A vármegye északi részén a Ruszka-havas (Pojána-Ruszka-hegység), keleten a Csernai-havasok, középső, nyugati és déli részén pedig a Bánsági-hegyvidék (Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység és Orsovai-hegység) feküdt. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: a Duna, a Maros, a Temes is átfolyt a vármegyén. Északon Arad vármegye, keleten Hunyad vármegye és Románia, délen Románia, nyugaton pedig Temes vármegye határolta.
Történelem
A vármegye a Krassó és Szörény megye egyesítéséről szóló 1880. évi LV. törvénycikk alapján 1881-ben alakult Krassó vármegye és Szörény vármegye összevonásával, így a magyar királyság legkésőbb kialakult közigazgatási egysége. A Bánság területén a pozsareváci béke után Temesi Bánság néven katonai közigazgatást vezettek be, ezt az aldunai térség (Határőrvidék, ezen belül 1779-1845-ig az Oláh-illir ezred, 1845-1873 között Románbánsági ezred, ill. Szerbbánsági ezred) kivételével 1779-ben feloldották, és visszacsatolták Magyarországhoz. Krassót Lugos székhellyel 1779-ben hozták létre, középkori területétől jelentősen különböző alakban, Szörény vármegye pedig a modern kori Magyarország legrövidebb életű megyéjének bizonyult, önálló alakjában (Karánsebes székhellyel) csupán 1873 és 1881 között létezett. Krassó a határőrvidék megszüntetésekor bekebelezte Fehértemplom várost és környékét, amely addig a Szerbbánsági ezred része volt, ezt Temes vármegye javára elvesztette 1876-ban, Vámosmárga falut pedig Szörényhez csatolták. Az önálló Krassó vármegye Szerbiáig nyúlt. 1913-ban a vármegyéhez csatolták a Törökországtól a már 1878-ban elfoglalt, de csak ekkor annektált Ada Kaleh szigetet. Krassó-Szörény 1910-ben az ország második legnagyobb megyéje volt 11074 km2, ebből 1919-ben 11050 km2 Románia birtoka (csak Krassószombat, Udvarszállás, valamint Néramogyorós egy része került az új délszláv államhoz). A vármegye területe nagyjából megegyezik a romániai Krassó-Szörény megye területével, északi része Temes megye területéhez tartozik, illetve Orsova város és környéke Mehedinţi megye része.
Közigazgatás
1910-ben a vármegye tizennégy járásra volt felosztva:
- Bégai járás, székhelye Bálinc
- Boksánbányai járás, székhelye Boksánbánya
- Bozovicsi járás, székhelye Bozovics
- Facsádi járás, székhelye Facsád
- Jámi járás, székhelye Jám
- Káránsebesi járás, székhelye Karánsebes (rendezett tanácsú város)
- Lugosi járás, székhelye Lugos (rendezett tanácsú város)
- Marosi járás, székhelye Marosberkes
- Oravicabányai járás, székhelye Oravicabánya
- Resicabányai járás, székhelye Resicabánya
- Temesi járás, székhelye Szákul
- Teregovai járás, székhelye Teregova
- Újmoldovai járás, székhelye Újmoldova
- Orsovai járás, székhelye Orsova
Forrás: Wikipédia
