Maros-Torda vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található.
Földrajz
Az egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható. Az egyik felét a Keleti-Kárpátok Görgényi-havasok nevű csoportja foglalja el, amely északkelet-délnyugat irányba ereszkedik alá. A terület másik fele az Erdélyi-medence dombos vidékén húzódik. A vármegye legfontosabb folyója a Maros volt. Északról Beszterce-Naszód vármegye, keletről Csík és Udvarhely vármegyék, délről Kis-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Beszterce-Naszód, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határolták.
Történelem
A vármegye 1876-ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy részének összevonásával. 1918-tól Romániához tartozik. A II. bécsi döntés értelmében rövid időre visszakerült Magyarországhoz a vármegye egy része, de ez a II. világháború után újra Románia birtoka lett. 1960-tól a volt vármegye területe Maros megye részét képezi.
Közigazgatás
A vármegye öt járásra volt felosztva:
- Marosi alsó járás és marosi felső járás, közös székhelyük Marosvásárhely (törvényhatósági jogú város)
- Nyárádszeredai járás, székhelye Nyárádszereda
- Régeni alsó járás, székhelye Szászrégen (rendezett tanácsú város)
- Régeni felső járás, székhelye Magyarrégen
Forrás: Wikipédia
