Moson vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Ausztria, Magyarország és Szlovákia között osztották fel.

Földrajz
A vármegye területe szinte mindenhol síkság volt, csak északnyugati sarkába nyúlt be a Lajta-hegység egy csoportja. A vármegye síkságának tengerszint fölötti magassága 112–120 méter között van mindenhol. Fontos folyói a Duna, a Lajta, a Rábca voltak, valamint lényeges tava a Fertő-tó. Északról Ausztria, illetve Pozsony vármegye, keletről Pozsony és Győr, délről Győr és Sopron, nyugatról pedig Ausztria határolta.

Történelem
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Mosonvár központtal.

Székhelye régente Moson volt, később Magyaróvár lett. A 17. században Alsó-Ausztria a sárfenéki (Scharfeneck) uradalom négy községét (Sommerein (Lajtasomorja), Au, Hof, Mannersdorf) bekebelezte (ezt megelőzően Lajtafalutól (Potzneusiedl) délre a vármegye nyugati határát megszakítás nélkül a Lajta folyó képezte). A községek visszatéréséért a vármegye követei 1662 és 1848 között 12 alkalommal interveniáltak a pozsonyi országgyűlésen. A trianoni döntés után keleti része Magyarországnak maradt, a vármegye nyugati részét Ausztria területéhez csatolták, a Duna balpartján lévő csekély terület pedig Cseh-Szlovák állam része lett.

1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Győr és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a II. világháború után Győr-Moson megye lett. 1947-ben a párizsi békekötéskor 3 község (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún) Csehszlovákiához került a pozsonyi hídfő kiszélesítéséhez. Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megye egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.

Közigazgatás
A vármegye három járásra volt felosztva 1910-ben:

•     Magyaróvári járás, székhelye Magyaróvár
•     Nezsideri járás, székhelye Nezsider
•     Rajkai járás, székhelye Rajka

VIDEÓ

Forrás: Wikipédia