Nyitra vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.
Földrajz
A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét. A vármegyét északnyugaton a Morva határolta, emelett a Miava és a Vág is fontos folyója a vármegyének. Északon Trencsén vármegye, keleten Turóc és Bars vármegyék, délről Komárom vármegye, nyugatról pedig Morvaország és Pozsony vármegye határolta.
Történelem
Nyitra vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején
Nyitravár központtal.
1606-ból származó pecsétjét 1838-ban újították meg. Címerének központi motívuma a kun harcosra lesújtó Szent László király. 1918-tól Csehszlovákia része. Az I. bécsi döntés értelmében a vármegye déli része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, és a szintén csonka Pozsony vármegye megmaradt területével létrehozták a rövidéletü Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyét. A világháború után az I. bécsi döntést érvénytelenítették, a terület újra Csehszlovákia része lett. 1996-tól a vármegye területe a szlovákiai Nyitrai kerületnek része.
Közigazgatás
A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:
- Érsekújvári járás, székhelye Nagysurány
- Galgóci járás, székhelye Galgóc
- Miavai járás, székhelye Miava
- Nagytapolcsányi járás, székhelye Nagytapolcsány
- Nyitrai járás, székhelye Nyitra (rendezett tanácsú város)
- Nyitrazsámbokréti járás, székhelye Nyitrazsámbokrét
- Pöstyéni járás, székhelye Pöstyén
- Privigyei járás, székhelye Privigye
- Szakolcai járás, székhelye Holics
- Szenicei járás, székhelye Szenice
- Vágsellyei járás, székhelye Tornóc
- Vágújhelyi járás, székhelye Vágújhely
Forrás: Wikipédia
