Sáros vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területe jelenleg Szlovákia része.
Földrajz
A vármegye területe nagyrészt hegység. Fontos folyóinak, a Hernádnak, a Tárcának a völgyében találhatóak csak szűk síkságok. Hegycsoportjai a Kárpátok északi hegycsoportjaihoz tartoznak. Északról Galícia, keletről Zemplén vármegye, délről Abaúj-Torna vármegye, nyugatról pedig Szepes vármegye határolta.
Történelem
Sáros vármegye előzménye a 12. században létrejött sárosi erdőispánság volt, majd Újvár vármegye része lett. Sáros vármegye a 13. században alakult ki, mint önálló nemesi vármegye.
1918-tól Csehszlovákia része. Az I. bécsi döntés nem érintette, területe a II. világháború alatt a történelemben akkor először független Szlovákia része volt. 1996 óta legnagyobb része a szlovákiai Eperjesi kerülethez, néhány déli községe pedig a Kassai kerülethez tartozik.
Közigazgatás
A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:
- Bártfai járás, székhelye Bártfa
- Eperjesi járás, székhelye Eperjes
- Felsővízközi járás, székhelye Felsővízköz
- Girálti járás, székhelye Girált
- Héthársi járás, székhelye Héthárs
- Kisszebeni járás, székhelye Kisszeben
- Lemesi járás, székhelye Lemes
A megyéhez három rendezett tanácsú város is tartozott:
Forrás: Wikipédia