Szeben vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia területéhez tartozik.
Földrajz
A vármegye területe nagyrészt hegység. Déli és középső részén a Szebeni-havasok, többi részén a Resinári-hegység csoportjai emelkednek. Csak az Olt és a Szeben folyók mentén voltak jelentéktelen síkságok. Legfontosabb folyói: az Olt, a Szeben, és a Sebes folyók voltak. Északról Alsó-Fehér és Nagyküküllő vármegyék, keletről Nagyküküllő és Fogaras, délről Románia, nyugatról pedig Alsó-Fehér és Hunyad vármegyék határolták.
Történelem
Szeben vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult Szeben székből, Szászsebes székből, Szerdahely székből, Újegyház szék nagy részéből, továbbá Alsó-Fehér vármegye és Felső-Fehér vármegye egyes községeiből. E terület, illetve a központja, Nagyszeben Erdély történetében mindig is a szászok egyik legfontosabb kulturális, kereskedelmi és közigazgatási központja volt.
1918-tól Románia része. A II. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. Az egykori vármegye területe ma is Romániához tartozik, nagy része Szeben megyéhez, Szászsebes és környéke pedig Fehér megyéhez.
Közigazgatás
A vármegye hat járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben:
- Nagydisznódi járás, székhelye Nagydisznód
- Nagyszebeni járás, székhelye Nagyszeben
- Szászsebesi járás, székhelye Szászsebes
- Szelistyei járás, székhelye Szelistye
- Szerdahelyi járás, székhelye Szerdahely
- Újegyházi járás, székhelye Újegyház
- Nagyszeben rtv.
- Szászsebes rtv.
Forrás: Wikipédia
