Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része.
Földrajz
A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit az Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, keletről pedig Bihar vármegye határolta.
Története
A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-Szolnok vármegye egyesítésével, kiegészülve Doboka vármegye Egregyi járásával. A vármegye 1910-ben 3815 km2 területű volt, székhelye kezdettől Zilah.
1919-től ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A II. bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.
A II. világháború után újra Románia része lett. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel.
Közigazgatás
A vármegye hat járásra volt felosztva:
- Krasznai járás, székhelye Kraszna
- Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh
- Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város)
- Tasnádi járás, székhelye Tasnád
- Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város)
- Zsibói járás, székhelye Zsibó
Forrás: Wikipédia