Udvarhely vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Jelenleg Románia része.
Földrajz
A vármegye terület nagyrészt hegység volt, amely délnyugat-északkelet irányba ereszkedett alá. Területén feküdt a Hargita-hegység. A legfontosabb folyója a Nagy-Küküllő. Északról és keletről Csík vármegye, délről Háromszék és Nagyküküllő vármegyék, nyugatról pedig Maros-Torda és Kisküküllő vármegyék határolták.
Történelem
A vármegye 1876-ban alakult Udvarhelyszékből. (korábban: Telegdiszék, benne Bardóc és Keresztúr fiúszékek). 1919-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivtalosan is Románia része, annak ellenére, hogy a lakosság 99%-a magyar nemzetiségű volt. A II. bécsi döntés értelmében a terület 1940-1944 között újra Magyarországhoz tartozott, ám ez később érvénytelenné vált, a terület visszakerült Romániához. 1960-ban területét a romániai Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék között osztották fel.
Közigazgatás
A vármegye három járásra volt felosztva:
- Udvarhelyi járás, székhelye Székelyudvarhely
- Homoródi járás, székhelye Oklánd
- Székelykeresztúri járás, székhelye Székelykeresztúr
Forrás: Wikipédia
