Vas vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel.
Földrajza
A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs. Északról Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, nyugatról pedig Ausztria határolta.
Történelem
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Vasvár központtal.
Néhány községét, például Sinnersdorf (Határfalva vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci, Szlovénia), Oberwaldbäuern, stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati része 1922-től Ausztria, délkeleti része pedig 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolódott, bár a déli részén 1919-ben megpróbálták kialakítani az ún. Vendvidéki Köztársaságot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. 1950-ben a vármegye magyarországi része területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950-ben a vármegye megyévé alakult
Közigazgatás
A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva:
- Celldömölki járás, székhelye Celldömölk
- Felsőőri járás, székhelye Felsőőr
- Körmendi járás, székhelye Körmend
- Kőszegi járás, székhelye Kőszeg (rendezett tanácsú város)
- Muraszombati járás, székhelye Muraszombat
- Németújvári járás, székehelye Németújvár
- Sárvári járás, székhelye Sárvár
- Szentgotthárdi járás, székhelye Szentgotthárd
- Szombathelyi járás, székhelye Szombathely (rendezett tanácsú város)
- Vasvári járás, székhelye Vasvár
Forrás: Wikipédia
