Zemplén vármegye


   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zemplén vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. Területét Szlovákia és Magyarország között osztották fel.

Földrajz
A vármegye területe északi és nyugati része hegyes, délen és keleten síkság volt. Északi részén a Keleti-Beszkidek, nyugati részén az Eperjesi-hegység emelkedett. Déli részén az Alföld nyúlványa, keleten pedig az egykoron mocsaras Bodrogköz feküdt. Legfontosabb folyói a Tisza, a Bodrog és a Laborc. Északról Galícia, keletről Ung vármegye, délről Szabolcs és Borsod vármegyék, nyugatról pedig Abaúj-Torna és Sáros vármegyék határolták

Történelem
Zemplén vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Zemplénvár központtal valószínűleg Ond vezér nyári szállásföldjén.

Az Oszmán Birodalom nem sújtotta ezt a területet, a török hódoltság idején is a Magyar Királysághoz tartozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a vármegye területén is voltak csaták. 1918-ban a Csehszlovák Hadsereg elfoglalta a vármegye északi részét, majd 1920-ban ezt a részét Csehszlovákia területéhez itélték. A II. világháború idején a vármegye területének egy része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, majd 1945-től újra Csehszlovákia része. 1993 óta Szlovákia Kassai kerületének és Eperjesi kerületének része.

Közigazgatás
Járásai
A vármegye az 1870-es évektől kezdve a következő járásokra volt felosztva, melyeknek 1886-tól volt állandó székhelyük.

  •     Bodrogközi járás (neve 1880-ig Királyhelmeci járás), székhelye Királyhelmec
  •     Gálszécsi járás, székhelye Gálszécs
  •     Homonnai járás, székhelye Homonna
  •     Nagymihályi járás, székhelye Nagymihály
  •     Sátoraljaújhelyi járás, székhelye Sátoraljaújhely
  •     Szerencsi járás, székhelye Szerencs
  •     Sztropkói járás, székhelye Sztropkó
  •     Tokaji járás, székhelye Tokaj
  •     Varannói járás, székhelye Varannó
  •     Szinnai járás, székhelye Szinna (1880-ban szervezték)
  •     Sárospataki járás, székhelye Sárospatak (1905-ben szervezték)
  •     Mezőlaborci járás, székhelye Mezőlaborc (1908-ban szervezték)


A trianoni békeszerződés következtében teljes területével csupán három, töredékben pedig további két járás maradt Magyarországon. Az első bécsi döntés következtében a két utóbbi megnövekedett, 1945-ben azonban visszaállt az 1938 előtti állapot. 1923 és 1950 között a vármegye járási beosztása a következő volt:


Városai
Zemplén vármegyében egyetlen város volt, az 1899-ben rendezett tanácsú várossá alakult Sátoraljaújhely, a megye székhelye, melynek rangja 1930 után az elnevezés megváltozása miatt megyei város lett.

 

VIDEÓ

 

Forrás: Wikipédia


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. szeptember 14.
Nézettség: 2,823 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Zala vármegye Következő cikk: Zólyom vármegye


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: