Zemplén vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. Területét Szlovákia és Magyarország között osztották fel.
Földrajz
A vármegye területe északi és nyugati része hegyes, délen és keleten síkság volt. Északi részén a Keleti-Beszkidek, nyugati részén az Eperjesi-hegység emelkedett. Déli részén az Alföld nyúlványa, keleten pedig az egykoron mocsaras Bodrogköz feküdt. Legfontosabb folyói a Tisza, a Bodrog és a Laborc. Északról Galícia, keletről Ung vármegye, délről Szabolcs és Borsod vármegyék, nyugatról pedig Abaúj-Torna és Sáros vármegyék határolták
Történelem
Zemplén vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Zemplénvár központtal valószínűleg Ond vezér nyári szállásföldjén.
Az Oszmán Birodalom nem sújtotta ezt a területet, a török hódoltság idején is a Magyar Királysághoz tartozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a vármegye területén is voltak csaták. 1918-ban a Csehszlovák Hadsereg elfoglalta a vármegye északi részét, majd 1920-ban ezt a részét Csehszlovákia területéhez itélték. A II. világháború idején a vármegye területének egy része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, majd 1945-től újra Csehszlovákia része. 1993 óta Szlovákia Kassai kerületének és Eperjesi kerületének része.
Közigazgatás
Járásai
A vármegye az 1870-es évektől kezdve a következő járásokra volt felosztva, melyeknek 1886-tól volt állandó székhelyük.
- Bodrogközi járás (neve 1880-ig Királyhelmeci járás), székhelye Királyhelmec
- Gálszécsi járás, székhelye Gálszécs
- Homonnai járás, székhelye Homonna
- Nagymihályi járás, székhelye Nagymihály
- Sátoraljaújhelyi járás, székhelye Sátoraljaújhely
- Szerencsi járás, székhelye Szerencs
- Sztropkói járás, székhelye Sztropkó
- Tokaji járás, székhelye Tokaj
- Varannói járás, székhelye Varannó
- Szinnai járás, székhelye Szinna (1880-ban szervezték)
- Sárospataki járás, székhelye Sárospatak (1905-ben szervezték)
- Mezőlaborci járás, székhelye Mezőlaborc (1908-ban szervezték)
A trianoni békeszerződés következtében teljes területével csupán három, töredékben pedig további két járás maradt Magyarországon. Az első bécsi döntés következtében a két utóbbi megnövekedett, 1945-ben azonban visszaállt az 1938 előtti állapot. 1923 és 1950 között a vármegye járási beosztása a következő volt:
- Bodrogközi járás, székhelye Ricse (1938 és 1945 között székhelye Királyhelmec, 1945-ben megszűnt)
- Sárospataki járás, székhelye Sárospatak
- Sátoraljaújhelyi járás, székhelye Sátoraljaújhely (1932-ben megszűnt, majd 1938-ban újraszervezték)
- Szerencsi járás, székhelye Szerencs
- Tokaji járás, székhelye Tokaj
Városai
Zemplén vármegyében egyetlen város volt, az 1899-ben rendezett tanácsú várossá alakult Sátoraljaújhely, a megye székhelye, melynek rangja 1930 után az elnevezés megváltozása miatt megyei város lett.
Forrás: Wikipédia