Belovár-Kőrös vármegye közigazgatási egység volt Magyar Királyság déli részében.
Földrajz
A vármegyét északról Varasd vármegye, keletről Somogy vármegye, délről Verőce és Pozsega vármegyék, nyugatról pedig Zágráb vármegye határolta. Legfontosabb folyója a Dráva volt.
Történelem
Belovár-Kőrös vármegye területét a magyarok a honfoglalás után viszonylag hamar megszállták, így kezdettől része volt a kialakuló Magyar Királyságnak. A vármegye területe 1918 óta Jugoszlávia része, kivéve a Gyékényes–Dombóvár vasútvonal északi oldalára eső mintegy egy km2-es területet. Miután 1991-ben Horvátország független lett, azóta a vármegye területe Horvátország része.
Közigazgatás
A vármegye a következő nyolc járásra volt felosztva:
Alsógerzencei járás, székhelye Alsógerzence (horvátul: Garešnica)
Belovári/Bélavári járás, székhelye Belovár (horvátul: Bjelovar), rendezett tanácsú város
Csázmai járás, székhelye Csázma (horvátul: Čazma)
Grobosinci járás, székhelye Grobosinc, (horvátul: Grubišno Polje)
Kaproncai járás, székhelye Kapronca (horvátul: Koprivnica), rendezett tanácsú város
Kőrösi járás, székhelye Kőrös (horvátul: Križevci), rendezett tanácsú város
Kutenyai járás, székhelye Kutenya (horvátul: Kutina)
Szentgyörgyvári járás, székhelye Szentgyörgyvár (horvátul: Đurđevac)
Forrás: Wikipédia
